A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Molnár György: A dunai hajózás történetének főbb kérdései 1939—1945 között 499

Végül felvették a harcot az aknarakók ellen a német éjszakai vadászrepülők is, ami azt mutatja, hogy a német hadvezetés a dunai hajózásnak nagy jelentőséget tulajdonított, hiszen az itt bevetett éjszakai vadászokat Németország légvédelméből vonták ki, a legnagyobb szövetséges bombázások idején. Az elhárítás erősödésével egyidejűleg csökkentek a támadások. 1944. június 8-tól kezdve a szövetségesek egész európai stratégiai légiereje koncentrált támadást indított a német és a délkelet-európai olajipar ellen. A brit gépek is a szőnyi és almásfüzitői olajfinomítót támadták (június 12—13 éjszaka) és Budapestet bombázták (25—26 éjszaka). Egyetlen alkalommal, 22—23-án éjjel telepített aknákat 18 repülőgép. Július 1-én és 2-án hajnalban újult erővel indult meg a tömeges telepítés. 1-én 43 Wellington és 16 Liberator 192 aknát dobott le. 6 Wellingtont lelőttek az éjszakai vadászok; ettől az éjszakától kezdve az aknarakás legalább olyan veszélyes volt a repülők számára, mint a bombázó bevetések. 2-án újabb 60 aknát raktak le, egy újabb négymotoros bombázót lelőttek a német éjszakai vadászok. Július 30—31-én éjjel Giurgiu, Báziás és Turnu Severin körzetében rakott aknákat a 205. Bombázó csoport. Ez volt utolsó bevetésük a Vaskapunál, ettől kezdve csak a Középső- és a Felső-Dunát aknásították. Augusztus és szeptember hónapban kis csoportokban folytatták az aknarakást, de a fő tevékenység ekkor már a pályaudvarok bombázása volt. Az utolsó aknásításra október 5-én éjjel került sor, 18 Wellington és 4 Liberator 58 db aknát telepített Győr és Budapest között. A „Gardening" hadművelet során, áprilistól októberig kb. 1200 aknát telepítettek a Dunába.

57 Az aknaszedők munkája májustól kezdte éreztetni hatását; például az „Oder" vontató egyetlen Belgrád—Budapest útján 36 aknát robbantott föl. Összesen kb. 620 db aknát sikerült fölszedni vagy fölrobbantani. A többi a hajók alatt robbant, és több mint 200 különféle vízi járművet pusztított el.

58 Ennél jóval több hajó sérült meg. Az elsüllyedt és sérült hajók arányát példázza az április 1. és június 30. közötti három hónap veszteséglistája, amelyen 99 elsüllyedt hajóra 143 sérült esik (3. táblázat). Ugyanez alatt az idő alatt 140-en haltak meg aknarobbanásoknál. A halottak zöme a fűtők és gépészek közül került ki, akiknek közvetlenül a talpa alatt robbant az akna. Gyakori volt, hogy a robbanás kettészakította a hajótestet, így a fedélzet alatt szolgálatban levőknek nem volt esélyük a menekülésre. A magyar aknakereső hajók 30%-a aknarobbanás, 10%-a légitámadás következtében elpusztult; általában máshol is nagy volt az aknakeresők vesztesége. 1944. augusztus 10-én a „Günther" német segédmonitor (ex „Romulus"), november 22-én a folyamőrség „Hegyalja" aknakereső-vontatója süllyedt el. Az aknatelepítés érzékeny veszteségeket okozott a dunai hajózásnak az elveszett hajókon kívül azzal is, hogy lassította a forgalmat és vontatók elvonására kényszerítette a német hadvezetést. A bevetett 205. Bombázó csoport azonban nem rendelkezett elegendő erővel ahhoz, hogy a hajózást tartósan megbénítsa. A repülőgépeket más feladatokra is használták, az egyes telepítések között hosszú szüneteket tartottak, amikor az aknaszedők zavartalanul dolgozhattak. Nem képeztek súlypontot, hanem 57 Az 1200 db-ot /. S. Cowie közli idézett könyvében, Stefan Csíkos kb. 1000-ről ír, Csonkaréti Károly is kb. 1000 db-ot említ, H. Sokol is kb. 1000 db-ról ír idézett cikkében. Úgy véljük, Cowie az, aki hivatalból pontos adatokkal rendelkezhetett. 58 Az elsüllyedt hajók számát Dezsényi Miklós—Hernády Ferenc idézett könyvükben egyedül a magyar Duna-szakaszon 401-re teszik (123. p.). Sárhidai Gyula: Aknamentesítés 1945-ben c. cikkében (Haditechnikai Szemle, 1976. évi 1. sz. 34. p.) 403 elsüllyedt hajóról ír, szintén csak a magyar szakaszon. /. S. Cowie és Csonkaréti Károly könyveikben egyaránt 200 elsüllyedt hajóról írnak az egész Dunán. Ez utóbbi a valószínű, meit kizárható, hogy minden akna, amelyet az aknakeresők nem találtak meg, a magyar szakaszon lett volna, továbbá mindegyik fölé odatévedt volna egy hajó. 537