A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Molnár György: A dunai hajózás történetének főbb kérdései 1939—1945 között 499

Külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának vezetője először tett ígéretet Carl von Clodiusnak, a német Külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetőjének magyar kőolaj szállítására.

23 A mennyiség, 11 200 t, nem jelentős, de a gyorsan fejlődő magyar olajtermelés a németek szempontjából hasznosan egészíthette ki a románt, elszállítása pedig nem hajókat, hanem vasúti kapacitást igényelt, ami a háború ehő éveiben még viszonylag bőségesen állt rendelkezésre. A Vaskapu elzárásának tervei 1939—1941-ben Három korai kísérlet a Vaskapu elzárására és ezzel a dunai hajózás megbénítására még Jugoszlávia semlegességének időszakára esik. Grand őrnagy, a Section D vezetője 1938 júniusában beszervezte Július Hanaut erre a feladatra. Hanau dél-afrikai származású mérnök volt, aki az első világháborúban a szaloniki fronton szolgált és később Belgrádban telepedett le. Kapcsolatai és helyismerete a legalkalmasabb emberré tették a feladatra, de üldözte a balszerencse. Első alkalommal a grebeni szorosnál a támfalat aknázta alá jugoszláv embereivel, de egy töltet munka közben véletlenül felrobbant és ezt a próbálkozást abba kellett hagyni, nehogy vizsgálat legyen a dologból. Hanau azonban még 1939 őszén újra munkához látott, ez alkalommal a Kazánszoros jugoszláv oldalán a sziklafalat akarta a mederbe robbantani. Decemberben azonban német ügynökök fölfedezték Hanau tevékenységét és diplomáciai úton elérték, hogy a jugoszlávok vizsgálatot indítottak a dél-afrikai ellen. A vizsgálat nem volt túl szigorú, végül Hanaut 1940 áprilisában kiutasították Jugoszláviából, de csak júniusban utazott el. Mivel Hanau részt vett vasúti szabotázs szervezésében is, amit Ausztriában élő szlovének hajtottak végre, nem tisztázható, hogy a Vaskapuval kapcsolatos tevékenysége milyen súllyal esett latba ellene. Vele nagyjából egy időben utasították ki Jugoszláviából Malcolm Burr kapitányt, a belgrádi brit követség munkatársát, akit szintén német vasúti szállítmányok elleni szabotázs szervezésével vádoltak^ 1939 decemberében a bukaresti angol és francia tengerészeti attasé közös jelentésében javasolta szakértők és haditengerészek Romániába küldését, különleges feladatra. A haditengerészeti hírszerzés (DNI) a többi titkosszolgálattól függetlenül Bukarestbe küldte két tartalékos hadnagyát, Michael Henry Masont és H. G. Minshall-t. Minshall-t kinevezték galatzi alkonzulnak, részben, hogy álcázzák, részben, hogy közel lehessen a dunai hajózáshoz. Titkos tevékenysége, összeütközése a helyi rendőrséggel és egész magatartása hamarosan kivívta Macrae főkonzul haragját, aki mindezt diplomatához méltatlan, komolytalan dolognak tartotta. Macrae 1940. november 4-i jelentésében Guy Fawkes-hoz, az angol parlamentet aláaknázó kalandorhoz hasonlítja beosztottját.

25 A hivatásos diplomaták ellenérzésénél jóval nagyobb baj volt, hogy a terv szülőatyja és irányítója, Max Despard kapitány haditengerészeti attasé és beosztott tisztjei valóban amatőröknek bizonyultak. A román kikötőkben általános beszéd tárgyává lettek a brit szabotázs tervek, a hatóságok is felfigyeltek ezekre. A végrehajtáshoz szükséges haditengerész legénység egyazon napon érkezett Brailába, civil útleveleik szerint írók és festők voltak, de Alexandriából jövet a hajón minden nap zártrendben 23 Clodius feljegyzése, 1940. június 5. A Wilhelmstrasse és Magyarország... 492. p. 24 Vö. E. Barker i. m. 44. p. 25 „The fantastic posturing of somé of the young men involved gave every excuse for gossip if not for credence, particularly as somé of the wildest versions can be traced to the amateur Guy Fawkes themselves". 33 513