A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Rév Pál: Wittmann Viktor (1889—1915) 325

Wittmann életútjának végigkísérése nehéz feladat. Egy ilyenféle monografikus öszszeállításnál általában levéltári anyagra, egykori sajtópublikációkra és a kortársak visszaemlékezéseire lehet támaszkodni. A Wittmann személyére vonatkozó, levéltárakban fellelhető' okmány, dokumentáció azonban nagyon kevés. Ez is csak a születésére, középiskolai és egyetemi tanulmányaira vonatkozik. A család, rokonok, kortársak visszaemlékezése pedig lehetelenné vált. Az előbbieket megkérdezni nem lehetett, mert 1944-ben valamennyien a fasizmus áldozatai lettek. A kortársak pedig, akik tájékoztathatnának Wittmann mérnöki tevékenységéró'l, a gyári működéséről, időközben már szintén nincsenek az élők sorában. Ennek ellenére érdemesnek tartottuk azt a keveset is, amit a kutatás eredményezett, leírni és tudatosítani. A kutatás fontos része volt Wittmann születési adatainak feltárása. Ennél alapnak kellett tekinteni a sajtónak a tragikus halált kommentáló híranyagát, amely azonban nagyon pontatlan. Magyarországon az állami (polgári) anyakönyvvezetést az 1894. évi XXXIII. te. tette kötelezővé. Az 1895. év előtti anyakönyvvezetés a magyarországi különböző hitfelekezetek feladata volt. A szolnoki izraelita hitközség születési anyakönyvében, a 49. lapon, a 45. tételszám alatt található Wittmann születési adatai:

14 Született: 1889. július 23-án. Neve: Wittmann Victor. Apja: Wittmann Adolf, építési vállalkozó, született Hódmezővásárhelyen. Anyja: Hay Franciska, született Szolnokon. A szülők lakása és a gyermek születési helye: Szolnok, Újváros. Még Wittmann szüleire vonatkozó adatok találhatók a szolnoki izraelita hitközség házassági anyakönyvében a 8. lapon, a 6. tételszám alatt: A vőlegény: Wittmann Adolf kereskedő, 30 éves, született Hódmezővásárhelyen. Anyja: Ehrlich Sarolta, Újpest. A menyasszony: Hay Franciska (Fáni) 23 éves, született Szolnokon. A házassági kihirdetés történ: Újpesten és Szolnokon. A házasságkötés helye és ideje: Szolnok, 1888. május 27. Feltehető, hogy a később kötelezővé tett állami anyakönyvvezetésben a tárgyalt korban nem volt elfogadott a Victor név. A szolnoki iskolai okmányok szerint már Wittmann Győző néven van nyilvántartva. A szolnoki főgimnázium — a mai Verseghy Ferenc gimnázium — rendes tanulója volt 1898 szeptemberétől 1906 júniusáig. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) elődjének, a Magyar Királyi József Műegyetemnek hallgatója lett 1906 őszén. A BME levéltárában őrzik szigorlatainak jeles és jó minősítésű jegyeit. A szigorlatok letétele után, 1910-ben Wittmann gépészmérnöki oklevelet szerzett.

15 Már az egyetemi évei végén bekapcsolódott a magyar repülők munkájába. Bár szigorlataira, az egyetemi tanulmányok sikeres befejezésére kellett összpontosítania figyelmét, az aviatikával való foglalkozást sem hanyagolta el. Gyakran látták Rákosmezőn az 1910. évtől.

16 Ott kapcsolatot teremtett a gépeiket építő szakemberekkel, elméleti felkészültségével állt egyesek rendelkezésére. Hiányosak az ismereteink arról, hogy a gépészmérnöki diploma megszerzése után hol, meddig és milyen beosztásokban dolgozott. Az első munkahelye a Ganz gyár 14 Országos Levéltár. Felekezeti anyakönyvek. P. 4586. Mikro A 3470. 15 M. kir. József Műegyetem Gépészmérnöki Szakosztály szigorlati jegyzőkönyv. XII. köt. (1906—1913). Folyószám 172. BME Levéltára. Szigorlati jegyzőkönyvek; Névjegyzéke mindazoknak, akik a M. kir. Műegyetemen 1928. június végéig oklevelet nyertek. Bp. 1929. 38. p., 4135 sz. BME könyvtára. 16 Kvasz András szóbeli közlése 1965. áprilisában. 330