A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311
mind számosabban iratkozzanak be a szakegyletbe, s ezt a felhívást barátaik és ismerőseik közt terjesszék" 4 ' 1 Az 1898 januárjában és februárjában tartott négy nyilvános „teherszállító és fuvarozómunkás" gyűlésen a MSZDP jelenléte nem észlelhető, a detektív jelentések szocialista szónokokat nem említenek. De a rendőrség évi jelentése 1897-ben szocialista szakegyletként regisztrálja a szervezetet, 48 és 1898 januárjáig a Népszava is a szocialista szakszervezetek között sorolja fel. A MSZDP és a szakegylet kapcsolata már 1897 végén megszakadhatott, 1898 márciusában pedig a szakegylet vezetősége egyenesen „nemzeti alapra" tér át, az egyesület védnökéül Kossuth Ferencet kérik fel. A Kossuth név varázsa alá került Nagy István, Kossuth Ferenc kifejezett kívánságára, minden kapcsolatot megszakít a MSZDP-tal. 49 „Ezt az egyesületet annak idején több pártunkhoz tartozó fuvaros alapította. A fuvarosok közt uralkodó közömbösség azonban lehetővé tette, hogy pártunk eszméinek ellenségei kezükbe kaparintották az egyesület vezetését..." kommentálja az esetet 1900 áprilisában a Népszava. 50 Nemcsak a fuvarozómunkások közömbössége tette ezt lehetővé; 1898 elején az éppen tomboló „Bánffy-terror" sem tehette kívánatossá Nagy István számára a szocialista szervezkedést. Kossuth Ferenc neve sem vonzotta a kocsisokat a szakegyletbe, a csekély létszámú tagság közömbös. „Alig-alig jelent meg 70 kocsis egy-egy értekezleten" — írja a kortárs szocialista agitátor. 51 A szervezeti élet pang, tagdíjat senki sem fizet, és ennek egyenes következménye a szakegylet teljes anyagi csődje. Nagy István már 1898. február 26-án engedélyt kér a főváros tanácsától, hogy a szakegylet javára pénzt gyűjthessen. 52 1898 júniusában pedig a belügyminisztertől kér segélyt a szakegyletnek, amelyet a miniszter „megfelelő pénzalapok hiányában" utasít el. 53 A belügyminiszter hamarosan újból foglalkozni kénytelen a szakegylettel: a vezetőség anyagi visszaélései és tettlegességig fajuló viszálykodása következtében 1899-ben vizsgálatot rendel el, 54 majd 1900 elején betiltja a szakegyletet, Kossuth Ferenc védnökségét sem tekintve. 55 A fuvarozómunkások szervezkedése ezzel átmenetileg megszűnt. Az új század első éveinek gazdasági válsága megbénította a munkásság mozgalmait, nem kedvezett az új szervezetek alakításának. 56 Nem vezetett szakegylet alapítására a bútorszállító munkások mozgalma sem 1902 nyarán. A bútorszállító munkások az augusztusi költözködési negyed előtt — ez időben Budapest lakossága májusban és augusztusban hurcolkodik —, kísérletet tettek munkaviszonyaik javítására. Béreiket elfogadhatónak tartották, de követelik a balesetbiztosítást, a betegsegélyezést, a fuvaronkénti fizetést, és azt, hogy a bútorszállító kocsik tetejére tilos legyen a rakodás. „Ezek nagyon szerény követelések, de a munkaadók hallani sem akarnak róluk" — írja a Népszava 1902. július 8-án. A bútorszállító munkások „végrehajtó bizottságot" alakítanak, amely meghívja a munkáltatók képviselőit a július 7-ére összehívott 47 UO. 48 A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség 1898. évi működése. Rózsa K. és neje k., Bp., 1899. 154—155. p.; Népszava, 1898. febr. 12. 49 Tarczai i. m. 7. p. so Népszava, 1900. ápr. 3. 51 Tarczai i. m. 6—7. p. 52 BFL Tan. ir. IV. 1407 B. — I 8920/1898. 53 BFL Tan. ir. IV. 1407 B. — 28 494/1898. 54 BFL Tan. ir. IV. 1407 B. — Tárgymutatókönyv. 1899. (Az iratok nincsenek meg.) 55 Jelentés a Budapest fő- és székvárosi állami rendőrség 1900. évi működéséről. Rózsa K. és neje k., Bp., 1901. 564. p.; Népszava, 1900. ápr. 3. 56 Vö. A pártvezetőség jelentése a MSZDP VIII. kongresszusához (1901. máj. 26—27.). MMTVD III. köt. Bp., 1955. 48. p.; Jelentés a Budapest fő- és székvárosi állami rendőrség 1901. évi működéséről. Rózsa K. és neje k., Bp., 1902. 453. p. 319
