A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311
Lajos és Babay István; ellenőrök: Búzás Károly és Polonyi Vince; pénztáros: Halász Péter. Megválasztottak 18 rendes és 18 pótválasztmányi tagot. 25 Ez a szakszervezet első ismert vezetősége. (Mint említettük, az 1894. november 4-én megválasztott vezetőség névsora ismeretlen.) A belügyminiszter 1897. július 1-én hagyta jóvá a szakegyleti alapszabályokat.26 A szakegylet vezetősége „a budapesti teherszállító- és fuvaripari munkások szakegylete végleges megalakítása érdekében" 1897. augusztus 15-ére (vasárnap délután három órára), a Víg utcai Molnár-féle vendéglőbe rendkívüli közgyűlést hív össze. 27 Ez a vendéglő gyakran szolgált a szocialista munkások gyűléseinek színhelyéül. 28 A rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve nem maradt fent, de a Népszava rövid gyűlési híréből és Aszalay Antal detektív jelentéséből tudjuk a napirendet. A vendéglő nagytermében összegyűlt 250 kocsis előtt felolvasták és megmagyarázták az alapszabályokat, majd megválasztották a szakegylet vezetőségét, pontosabban csak kiegészítették a választmánnyal. 29 A szakegylet alakuló rendkívüli közgyűléséről, mint említettük, a Népszava is hírt adott, a gyűlésen a MSZDP jelenléte mégis alig érzékelhető. Feltűnő, hogy a Népszava nem közölt gyűlési tudósítást sem erről, sem az ezt követő fuvarozómunkás gyűlésekről. A közgyűlés szónokai Krausz Mihály és Nagy István. Beszélt még Dietz József is; ő képviselte a szocialista irányzatot. 30 Nem véletlen talán a közgyűlés és az ezt követő nyilvános „kocsis-gyűlések" napirendi pontjainak sorrendje sem. Egy szocialista szakegylet nyilvános gyűlésén az első, szinte kötelező napirendi pont „a szervezkedés célja és haszna"; majd az illető munkásréteg gazdasági helyzetének javítása érdekében teendő javaslatokat, lépéseket tárgyalták meg, erről gyakran határozatokat is hoztak. A szakegylet rendkívüli alakuló közgyűlésén csak utolsó napirendi pont „a teherszállító kocsisok helyzetének javítása" — de a detektív szűkszavú jelentése szerint erről nem is esett szó —, a központi kérdés inkább „a munkakönyvek és hajtási jogosítványok beszerzése érdekében teendő lépések voltak."* 1 A szervezkedés előmozdítására további nyilvános gyűlésekre kerül sor, de ezek közül csak kettő mozgósít nagyobb számú fuvarozómunkást. A gyűlésekre mindig vasárnap délután 4 vagy 5 órára hirdették meg valamelyik vendéglőbe, hiszen a kocsisok túl hosszú munkaideje miatt más időpont számításba sem jött. Az 1897. augusztus 29-én a kőbányai „Régi Sörház" című vendéglőben 400, 32 az 1898. január 23-án a Lipót (ma: Szent István) körúti Semsey-féle vendéglőben — ahol a szakegylet központi helyisége is volt —, 500 kocsis jött össze. 33 A többi gyűlés látogatottsága kisebb, 70—80 fő. 3 * Ezeknek a gyűléseknek a napirendje állandó. A megjelent kocsisok előtt felolvasták és megmagyarázták az alapszabályokat, majd a szakegyletbe történő belépésre szólítják fel őket. Ugyanis alapszabály már van, vezetőség is, de tagság nincs. Erre utal, hogy az 1897. augusztus 29-én tartott gyűlésen a szocialista Pollák Béla „a 25 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 941-1896. 26 A Budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség 1897. évi működése. Rózsa K. és neje k., Bp., 1898., 555. p. A jóváhagyás pontos időpontja a 24 jegyzetben említett alapszabályokban. 27 Népszava, 1897. aug. 13. 28 Buchinger Manó: Küzdelem a szocializmusért. Emlékek és élmények. I. Népszava K., é. n. 70—71. p. 29 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 816-1897. Aszalay Antal detektív jelentése 1897. aug. 19-én. 30 Uo. 31 Népszava, 1897. aug. 17. 32 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 853-1897. Aszalay Antal detektív jelentése 1897. aug. 31-én. 33 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 72-1898. Aszalay Antal detektív jelentése 1898. jan. 20-án. 34 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 91-1898. Aszalay Antal detektív jelentése 1898. jan. 31-én. 316
