A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311

DR. EPERJESI LÁSZLÓ A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI ECLCOZCK S74ESZIKM2I1E ELSŐ ELŐDSZERVEZETÉNEK MEGALAKULÁSÁRÓL Hagyományosan 1898-at tekintjük a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszerve­zete (KSZDSZ) megalakulása időpontjának, mivel ebben az évben jött létre a Buda­pesti Teherszállító és Fuvaripari Munkások Szakegylete, az első elődszervezet. Az újabb történeti forrásfeltárás és kutatómunka eredményeként azonban bizonyossá vált, hogy ez a dátum téves. 1 A fővárosi fuvarozómunkásság — teherszállító kocsisok és szállítómunkások — 1894-ben kezd el szervezkedni. Mozgalmuk kezdetben ösztönös, kialakulásában je­lentős szerepe van Nagy István kocsisnak, aki később a szakegylet első elnöke lesz. Nagy Istvánról nem sokat tudunk. Iskolázatlan ember, aki társai közül vezetői adott­ságaival emelkedik ki, s talán őbenne legerősebb az akarat, hogy nyomorúságos sor­sán változtasson is. Nem szocialista és a későbbiek során sem tud eljutni a szocialista munkásmozgalom megértéséig. Eszmeileg ingadozik: együttműködik a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt (MSZDP)-tal, de erősebben hatnak rá azok a független­ségi párti politikusok, akik a kevésbé öntudatos munkásrétegek felé igyekeztek tö­megkapcsolatokat kiépíteni. Amikor 1898 elején Kossuth Ferenc hajlandó védnöki szerepet vállalni a k'ocsisok szakegyleténél, Nagy István hátat fordít a szociáldemok­ráciának. Nagy István jellembeli hibáktól sem mentes. Ez vezetett oda 1903-ban, hogy az a mozgalom, amelyet ő indított el, végül is megtagadta őt. 2 Nagy István szerepét 1 Erényi Tibor „A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei 1867—1904." (Táncsics K., Bp., 1962. 404. p.) című munkájában találhatók utalások arra, hogy az 1898-as dátum téves. A 170. oldalon olvashatjuk: „.. .Wankó Károly közreműködésével alakult meg 1894 végén a Fuvaros Ko­csisok Szakegylete". Erényi forrásként a Népszavát jelöli meg. A 368. oldalon a 231. jegyzetben megemlíti, hogy 1897 tavaszán alakult meg „a fővárosi teherszállító és fuvaripari munkások'''' szak­egylete, szintén a Népszavára hivatkozva. A két eseményt nem hozza összefüggésbe. (A Népszava alapján nem is lehet.) A könyv 396. oldalán a 260 jegyzetben Tarczai Lajos „A fuvaripari munkások szervezkedése 1898—1908. A Budapesti Teherszállító és Fuvaripari Munkássegédek Szakegyleté­nekjelentése." (Világosság, Bp., 1908. 45. p.) című munkájának adatait felhasználva pedig azt írja, hogy „az egylet szervezése 1894-ben kezdődött meg, az alapszabályokat 1898-ban hagyták jóvá." — Eperjesi László „A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének történetéből" című munkája (KSZDSZ, Bp., 1973. 103. p.) is megemlíti Vankó Károly 1894-es egyletalapítási „kísér­letét", de végül is a mozgalomban meggyökeresedett 1898-as évet jelöli meg a szakszervezet meg­alakulási éveként, Tarczai említett munkájának adatait fogadva el hitelesnek. 2 Nagy István 1894 és 1900 között, majd 1903-ban a szakegylet elnöke. A szakegylet 1903. október 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén leváltják és minden kapcsolatot megszakítanak vele az 1903. szeptember 28-tól október l-ig tartó fővárosi általános fuvarozómunkás sztrájk alatt tanúsított magatartása miatt. Nagy István elvtelen alkudozásba kezdett a sztrájkbizottság tudta nélkül a munkáltatókkal, és tőlük pénzt fogadott el a sztrájk leszerelésére. — Budapest Főváros Levéltára (BLF). Tanácsi iratok. (Tan. ir.) IV. 1407 B. — 181 584/1903-IX. t. sz. (A VII. kerületi elöljáróság jelentése a tanácsnak a szakegylet megvizsgálásáról.); Kocsisok Szaklapja, 1903. dec. 15. 311

Next

/
Oldalképek
Tartalom