A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Koltai Mariann: Adatok a százéves Budapest-Keleti pályaudvar történetéből 269

A külső személypályaudavaron az alépítményi munkákat a vonal egészében, a pályaudvar területén pedig egy fővágány lefektetését kellett biztosítani. A megszakított Aréna utat a külső Kerepesi úttal összekötő párhuzamos út elkészült, tető alá került a kocsiszolgálati laktanya; az állomási földmunkák, a tám- és védfalak mintegy harmadrésze készült el. A pályaudvar homlokzatát díszítő képzőművészeti alkotásokra az igazgatóság pályázatot hirdetett. A 12 252/1883. sz. hirdetmény [5] kiírása szerint az... „indóház homlokzatának díszítésére szükséges 3 alakból álló csoport tervezetének, valamint ennek a kiviteli nagyságban gypsböl leendő elkészítésére, továbbá a fentemlített épülethez még szükséges emberi nagyságot túlhaladó magasságú 6 drb. szobormintának és ezeknek homokkőbőli kivitele iránt ezennel nyilvános verseny hirdettetik..." Az 1883. március 8-án kiadott pályázat határideje ugyanez év április 14-e volt. Az igazgatóság 1883—84 években az építés kivitelezési gondjain úgy akart segíteni, hogy versenykiírásokat tett közzé az alábbi szakipari munkákra: 1883. július 8. központi fűtés szerelése előirányzott július 27. egyéb díszítő szobrász munkák költséget nem közöl augusztus 14. lakatos munkák 76 108,— Ft október 2. mázoló munkák 22 257,— Ft október 21. üvegesmunkák 53 807,— Ft november 10. horganyöntvények 43 484,— Ft 1884. január festőmunkák 18 920,— Ft február a pályaudvarhoz vezető szárnyvonalon létesítendő műtárgyak vasszerkezetének előállítása 29 696 —Ft március várótermi bútorok és egyéb berendezési tárgyak 31 800,— Ft március vízvezeték szerelési munkák 29 000,— Ft Valamennyi pályázat kimondta, hogy csak a magyar korona területén teleppel és saját üzemmel rendelkező vállalkozók vehetnek részt a versenytárgyalásokon. A nagyszabású építkezés végül is 1884-ben fejeződött be (8. és 9. ábra). Az építkezés 4,88 millió Ft költséggel zárult, tehát jelentősen túllépte az akkor már 10 esztendős előirányzatot. Néhány fontosabb adat a pályaudvar méreteire és funkcionális létesítményeire vonatkozóan: a pályaudvar, amely a külső Kerepesi út, Csömöri út, Verseny út és Lóverseny tér által határolt 18 828 m

2 területen fekszik, a Józsefváros—kőbányai vonallal kétvágányú szárnyvonallal volt összekötve. A fedett csarnok hossza 182 m, szélessége 42 m, magassága 30 m; az első tervnek megfelelően öt vágánnyal épült. A pályaudvar helyiségei, a csarnok, az előterek már villamos világítással voltak ellátva, amely ez idő tájt újdonságnak számított és a pályaudvar architektúrájának esti szépségét is emelte. Rochlitz Gyula az épület főhomlokzatának központjába klasszikus arányú, félköríves záródású és ötnyílású kapuzattal megszakított, hatalmas üvegfalat helyezett, amely a mai Rákóczi út tengelyébe került. Az impozáns homlokzat és a belső utasfogadó helyiségek bővelkedtek képzőművészeti alkotásokban [6]. Sajnos, napjaink utasa ezekből már nem mindent láthat. Eltűntek a homlokzati üvegfalat tagoló párkányt díszítő szobrok, amelyek a Földműiig