A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Kovács János: Adalékok a tárnok—sóskúti lóvasút történetéhez 257
DR. KOVÁCS JÁNOS ADALÉKOK A TÁRNOK—SÓSKÚTI LÓVASÚT TÖRTÉNETÉHEZ Bizonyára kevés olyan rövid és mégis jelentős vasútvonalat létesítettek valaha egy főváros építése érdekében, mint amilyen az 1920-as évek elején felszedett, a máig szinte elfelejtett tárnok—sóskúti lóvasút volt Budapest vonzáskörzetében. Tudjuk, levéltáros- és könyvtáros mércével alig mérhető, és az első világháború óta tovább fogyatkozott forrásanyag is oka a méltatlan homályba merülésnek. Ezért aztán érthető, hogy kutatásaink eddigi éveiben nagyon örültünk minden apró, akár töredékes adatnak, ismeretnek is, amelyekre levéltári iratok, könyvek, újságok lapjain és segítőkész adatközlők visszaemlékezéseiben bukkantunk. Reméljük, közleményünk olyan támpontokat is tartalmaz, amelyek későbbi, szerencsésebb kutatókat a téma teljesebb feldolgozásában is segítenek majd. Az egyik székesfehérvári megyei újság négy évvel a tárnok—sóskúti vasút építésének megkezdése után, 1873-ban egy „Uhu" álnéven író szerző cikkét közli „Sóskút és kőbányája" címen. Ennek két részlete jól hangsúlyozza a sóskúti kő, illetve az azt szállító vasút páratlan voltát, kiemelkedő gazdasági, társadalmi szerepét: „Alig hiszem, hogy van Fejérmegyében nevezetesebb, illetőleg értékesebb és keresettebb hely mint Sóskút, vagyis kőbányája, amely magához a bécsi operaszínház épületéhez 40 000 köbláb [1264 m 3 ] követ szolgáltatott, innét építkezik nagyrészt Budapest... Nevezetes kőbányája mármint Sóskúté, [K. J.] jelenleg egy részvénytársaság 1 által műveltetik, mely azt 30 évi időtartamra, évenként tizennégyezer frt haszonbérért bírja, s egy Lo Presti féle vaspálya által van a tárnoki vasúti állomással összekötve, esése a kőbányától ezen állomásig 14 öl [26,6 m], s ez teszi lehetővé, hogy a bányában alkalmazott s nagyon előnyösnek bizonyult gőzkörfűrész által kimetszett nagyobb terhű kövek is könnyedén elszállíttathatnak" ?• A mai sóskúti kőbánya vezetőjétől, Koszton Józseftől 1984. május 30-án kapott adatok bizonyítják a sóskúti kő és azt szállító egykori lóvasút fontosságát. Mivel a kitermelt és elszállított kő mennyiségéről nem tájékoztatnak forrásaink, az üzemvezetőtől kapott ismereteket is megerősítő, egy másik kútfő 3 felhasználásával felsoroljuk, milyen jelentősebb középületek készültek Budapesten és azon kívül is az innen származó építőanyagból. Sóskúti kőből építették a mai Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet régi tömbjeit, a Róbert Károly körúti Honvédkórházat, a Marx Károly Közgazdaságtudomá1 Az 1869-ben alakult Sóskúti Kőbánya- és Vasúttársaságról van szó. 2 Az idézett cikkrészletek a Vértesalja c. székesfehérvári lap 1873. március 20-i, I. évf. 7. számának címoldaláról valók. 3 Fejér megyei Levéltár (FmL), Fejér vm alispánjának iratai VII. 684 számon közölnek számunkra fontos adatokat. %
