A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Barkóczi Jolán: A máramarosi vasút tervei 223

tájakra vonult, repczéje Szolnok és Pest felé; ellenben Károly és Szatmár gazdag termő vidékei látták el eddig is Szigetet, s ezáltal egész Máramarosi felföldet gabnával, s Galícziával is élénk kereskedést űztek. Ezen vonalon tehát a vaspálya kisérné a kereskedelmi forgalom természetes s megszilárdult folyamát, míg az elsőbbik hadüzenet — a már létező viszonyoknak versenyzést állít elő, s midőn a kereskedést csak új természetellenes csatornákba vezeti, küzdelmeket idéz fel, megosztja az erőket, gyöngíti önmagát s senyveszt vidékeket."

63 A máramarosszigeti születésű Várady Gábor, aki az 186l-es országgyűlésen Técső képviselője volt, „Máramáros jövője, kapcsolatban az országos vasutak kérdésével" címmel cikksorozatot jelentetett meg az Ország-bari és a Hon-bari. Azt a tényt, hogy a megyének szüksége van vasútra, a magyar vasútépítések legkorábbi tervéhez vezeti vissza: „Megértette azt az ország már az 1832/6. XXV. t. c. alkotásakor, melynek 5-dik pontjában kijelölt vonal Pestről Galíczia határszéléig nem lehet más, mint az, amely megyénken keresztül vezetne át, miután a Miskolctól Galíczia felé vezető utakat külön, a becs—magyarország—krakkói külön, s a kassá—krakkói ismét külön jelöltetett ki... Ha az 1847/8. évi törvényhozó testület részletekbe kívánt volna bocsátkozni a XXX. törvényczikkben érintett új vonal egyikének, kétségtelenül a pest— szigetit jelölte volna ki."

64 A vonalvezetés kérdésében így foglal állást: „...míg a nyíregyháza—szigeti semmi más előnyt nem mutat föl a debrecen—szigeti fölött, mint egy pár mérfölddel rövidebb vonalat, addig ez utóbbi az előnyök és hasznok minden gazdagságával bír."

65 E cikk megemlíti, hogy 1864 nyarán felvetődött az, hogy e vonal építésénél a Creditanstalt fog közreműködni. „Már a múlt hónapokban szárnyalt az a hír, hogy a szabadalmazott osztrák kereskedelmi és ipar hitelintézet ezen vállalatnál sorompóba kíván lépni. E hír most újból megújul... Bár nem üdvözölhetjük az érintett hitelintézetet azon lelkesedéssel, mint egy ... csupán máramarosi birtokosokból alkotandó szállító társulatot üdvözölnénk, de felmérve, hogy sem földhitelintézetünk — alapszabályainál fogva — sem hazai birtokosaink a viszonyoknál fogva ezen vállalatba vágni nem fognak, tekintve tovább, hogy egy „teljesen jó" hiányában a „meglehetősen jó" is jóvá válik, az említett hitelintézet föllépését megyénkre és nemzetgazdászatunkra nézve óhajtandónak mondhatjuk."

66 A minisztérium 1864. évi vasúthálózati tervének megjelenése után a Pesti Naplóban több vitacikk látott napvilágot, amelyeknek szerzői a debrecen—szigetivel szemben a rivális vonalvezetés előnyeit sorolták fel. A Pesti Napló szerkesztősége e vitában nem foglalt állást, csak fórumot biztosított a különböző véleményeknek.

67 Eubaffy Mihály megállapítja, hogy mindaddig, amíg az Alföld északi részén csak a Tisza vidéki Vasút szolnok—nyíregyháza—miskolci vonalán lehetett utazni, kedvezőbb volt a debrecen—máramarosszigeti vonalvezetés, de a már engedélyezett hatvan—miskolci vonal építése „múlhatatlan", és e vonal „...kiépítése után Pestről Nyíregyházig sokkal egyenesebb vonal ekészülvén, Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös gyönyörű s gazdag vidékein nem óhajt e inkább bárki rövidebb úton, olcsóbb árért utazni, mint Debrcen, Szolnok, Cegléd felé fél kört kerülvén." A cikk szerzője e Nagykánóban kelt tudósításában beszámol arról, hogy a nagykállói kaszinóban határozatot hoztak arról, hogy városuk és Nyíregyháza között lóvasutat hoznak létre, hiszen 63 Emlék-irat a debreczeni—szatmár—szigeti vasútvonal tárgyában. Herz, Pest, 1858. XII— XIII. p. 64 Ország, 1862. évi 43. sz. nov. 19. 3. p. 65 A Hon, 1864. évi 197. sz. aug. 30. 2. p. 66 Uo. 67 Máramaros-szigeti vaspálya. Pesti Napló, 1865. dec. 28. 2. p. 249