A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

A félegyháza—szegedi vonal megnyitása után a tervek szerint (3. ábra) a vonal továbbépítést már az 1855-ben megalakult „Cs. kir. szab. Osztrák Államvasút Társaság" folytatta Szőregen, Mokrinon, Nagykikindán, Zsombolyán át Temesvárig. Ezt a vonalat 1857. november 15-én adták át a forgalomnak, 112 km hosszúságban. Mivel azonban akkor a szegedi Tisza-híd még nem készült el, a vonal összes forgalmi eszközeit az épülő hídnak a munkahídján szállították át, és a híd megnyitásáig, 1858. december 2-áig a személyek és a teher átszállítása szintén ezen a munkahídon történt. A hídépítését hosszas tárgyalások és küldöttség-járások előzték meg. Az eredményről az 1855. július 15-én tartott községválasztmányi ülés jegyzőkönyve így tudósít: „.. .felolvastatott a magas Cs. Kir. Helytartóságnak f. év július 9-én 15 488 h. sz. alatt kelt és a cs. kir. Megyei Hatóság/, év 6505 h. számú rendeletével áttett h. intézménye, melyben a magas cs. kir. Katonai és Polgári Kormányzóság f. év július 7-ről 12 536/428 Ge. III. számú hh. kibocsájtványa következtében tudósíttatik, hogy a magas Cs. Kir. Kereskedelmi Ministérium a magas Cs. Kir. Hadifőparancsnoksággal egyetértésével a Szeged—Temesvári vasúti Hídnak Szeged város alatti építése véglegesen elhatároztatott legyen."

6 Az Osztrák Államvasút Társaság megbízásából a hidat M. Cézanne francia mérnök tervezte. Ez volt az első olyan vasúti híd Európában, amelynek alapozása légnyomásos módszerrel épült. A híd 8 vasívből állt, 41,479 m-es nyílásokkal, ezeket 7 csőpillér és két falazott hídfő támasztotta alá. A jobb parti viadukt 7 falazott ívből állott. A híd már eredetileg kétvágányúra épült, a vágánytengelyek távolsága 4 m, a híd teljes hossza 439,262 m volt. A szegedi vasúti hídon 1944. augusztus 24-én, légitámadás következtében megszűnt a forgalom. 1944. november 12-én ideiglenesen helyreállították, s a vasúti forgalmat rajta megindították, 1946. december 6-án azonban a forgalmat beszüntették és a fahidat elbontották. Temesvártól a vasutat Vojteken (később Vejte), Versecen, Jassenován (később Karasjeszenő) át vezették Báziásig. A Temesvár—Jassenova vonalrészt 1858. augusztus 30-án, a Jassenova—Báziás közöttit pedig már 1856. november 5-én átadták. Ennek a vonalnak a korábbi megépítését Oravicabánya fontos bányaközpont bekapcsolása indokolta Báziás dunai hajóállomásba. A cegléd—szegedi vasútvonalat a szegedi üzletvezetőség először 1882. május 1től 1895. október 27-ig kezelte, majd 1912. augusztus 1-től a mai napig a törzs-vonal hálózatához tartozik. Ezután fölsorolja Rohonyi a cegléd—szegedi fővonalból az egyes állomásokon kiágazó mellékvonalak megnyitási adatait: Kecskeméten: Kecskemét—Fülöpszállás Kecskemét—Lakitelek—Tiszaug Kecskemét—Lajosmizse Kiskunfélegyházán: Félegyháza—Csongrád 1888. szept. 16. Félegyháza—Szolnok 1897. dec. 9. Félegyháza—Majsa 1899. aug. 3. 6 KM archívuma. Témagyűjtemény, Rohonyi Lajos hagyaték. A szegedi vasúti híd építésének történetéhez. Kéziratos jegyzet. 1895. okt. 27. 1896. okt. 3. 1905. jan. 16. 189