A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

lapjait figyelemmel kísérve megállapíthatjuk; a vállalat a járatbővítéseknél kialakított bizonyos egységes rendszert. A járatnyitás előtti héten a légi közlekedésbe bekapcsolni tervezett helység sajtójában reklámhirdetésekben felhívta a lakósok figyelmét a menetrendszerű repülés kezdetére. A hirdetésben hangsúlyozta, hogy a légi közlekedéssel megyéjük, városuk bekapcsolódik az ország gazdasági és kulturális vérkeringésébe. A bekapcsolandó városok sorrendjét az is befolyásolta, hogy a repülőtereken a háborús kár milyen mértékű, és helyreállításuk után a repülőgépek fogadására mikor válnak alkalmassá. A légi forgalomra alkalmassá tett repülőteret mindig vasárnap avatták fel. Ebből az alkalomból a MASZOVLET vezetői Li—2 típusú repülőgépen a reggeli órákban érkeztek meg. A megye, a város vezetői fogadták őket. A legtöbb helyen a közönséget zenekar szórakoztatta. Később egyes helyeken a repülőtér avatásának keretébe beiktatták a sporterpülők és ejtőernyősök bemutatóját. A repülőtér átadási ünnepsége után először a város vezetőit és a sajtó képviselőit hívták meg a város feletti sétarepülésre. Majd a közönség számára tették lehetővé, hogy nagyon előnyös díjszabás mellett részesei legyenek egy-egy körrepülésnek. A menetrendszerű forgalom csak másnap, hétfői napon, még mindig ünnepélyes külsőségek között — a fővárosból érkezett és a helyi vezetők jelenlétében — indult meg, amikor is a szokásos rövid üdvözlő beszédek is elhangzottak. Előfordult, hogy a terület egyes vezetői az első járattal Budapestre repültek. A hétfői járatnyitások bevált gyakorlata a szegedi járat megnyitásakor nem sikerült. A repülőtér vasárnapi ünnepélyes avatása, a szokásos körrepülések megtörténtek. Másnap, 1946. november 4-én azonban a helyi vezetők hiába várták a menetrendszerű járat gépének érkezését. Telefonon történt érdeklődésükre megtudták, hogy a fővárosban sűrű volt a köd, ami miatt aznap Budaörsön egyetlen repülőgép indítását sem engedélyezték. A Győri Újság c. napilap 1946. december 4-i számában foglalkozott városuknak a légi közlekedésbe való bekapcsolódásával. Egy napilap részére megbocsátható hiba, hogy hárommotoros légi járműként jelölte meg a DC—3 (tehát a Li—2) típusú repülőgépet. A riporter ezzel szemben elég jó adatokat közölt a repülőtéri megnyitó ünnepségen látottakról, hallottakról. A repülőtér kifutópályája már kifogástalan, de az épületek romosak. Az egyik nemrég rendbehozott épületszárnyban helyezték el a várótermet, az őrszemélyzet helyiségét, a büfét és a rádiószobát. Az utóbbiban morzejelekkel tartják a kapcsolatot a város felé közeledő két repülőgéppel. Az első légi járműből a Pestről érkező újságírók szálltak ki, a másodikból pedig a MASZOVLET vezetői. A polgármester üdvözlésére válaszolva Krajnov vezérigazgató tájékoztatást adott a társaság további terveiről. Kiemelten hangsúlyozta, hogy a következő esztendőben a MASZOVLET meg kívánja indítani külföldi rendeltetésű járatait. Elképzelésük a belföldi légi forgalom további javítására, hogy taxi repülőgépeket üzemeltetnek egyes városok egymás közötti személyforgalmában. A repülőgépek — a lap híradása szerint — az utasokon kívül gyorsárut is szállítanak. Az archívumokban a dokumentumok között a tárgyalt témakörben alig találunk a személyzetre vonatkozó utalásokat. Pedig a marxista történetírás a termelőerők között a legfontosabbnak tartja a szerszámot használó, a technikát alkalmazó embert, a közlekedésben tevékenykedő személyek fogaskerekek módjára kapcsolódó munkáját. A hírlapokban, folyóiratokban a cikkek, riportok keretében előfordulhatnak tisztségviselők, neves vagy kevésbé neves személyek nevei. Az ilyen járulékosan feltűnt nevek vagy egyéb adatok kiegészíthetik egy-egy témában a hiányzó dokumentumok következtében gyér ismereteinket. így van ez például a fővárosi és vidéki közforgalmú 645