A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Murányi Sándor: A budapesti metró Népstadion állomása. = UVATERV Műszaki Közlemények, 1969. évi 2. sz. 59. p. A szerző ismerteti a tervezők névsorát, s megemlíti, hogy ez volt az elsőnek elkészített állomás terv a kelet—nyugati vonalon. Ismerteti a tervezéshez adott előzetes szempontokat, a későbbi tervmódosításokat, és a megvalósult épületkomplexumot. Számos vázlatrajz és fényképek illusztrálják a cikket. Bernvalner József—Pálossy László: A budapesti metró mélyállomás típusainak jejlődése. = UVATERV Műszaki Közlemények, 1970. évf. 1. sz. 61—66. p. Fényképek és metszeti vázlatrajzok segítségével mutatja be és írja le a háromés ötcsöves állomástípusokat. Balogh József: A budapesti metró műtárgyainál alkalmazott vízszigetelés fejlődése, - UVATERV Műszaki Közlemények, 1970. évi 1. sz. 67—73. p. Fényképekkel illusztrálva mutatja be a szerző a korábban, majd legújabban alkalmazott felületi és hézagszigetelési eljárásokat, az alkalmazott anyagféleségeket és a velük szerzett tapasztalatokat. Rózsa László: A talajviszonyok befolyása a földalatti építési módszereinek megválasztásánál. = UVATERV Műszaki Közlemények, 1970. évi 2. sz. 11—17. p. A cikk vázolja a feltárások történetét, a talajviszonyokat és tektonikai viszonyokat a nyomvonal mentén. Ezután ismerteti a légnyomásos és pajzsos, valamint a bányászrendszerű építési módokat és indokolja alkalmazásukat. Szól a kőpadok szerepéről és a felszíni kapcsolatok építéséről, valamint az építkezés okozta felszínsüllyedésekről. A közleményt vázlatrajzok és fényképek illusztrálják. Asbóth Dénes: A fehérúti főműhely és metró járműtelep. = UVATERV Műszaki Közlemények, 1970. évi 2. sz. 18—27. p. Bevezetőben megemlékezik a hét alternatív tervről, amelyek a járműtelep elhelyezéséről készültek. Ismerteti a választás szempontjait, majd a járműtelep magasépítményeit, az egyes épületcsoportok részletes alaprajzi és keresztmetszeti rajzaival, a BKV főműhely és az irodák stb. rajzait. Beszámol a vízgazdálkodás, áramellátás, út- és vágányhálózat kialakításának kérdéseiről is. Kelemen János: A budapesti metró története. Bp., 1970. Műszaki Könyvkiadó, 195 p. (10. ábra.) A budapesti metróhálózat első szakaszának megnyitására jelentette meg a Műszaki Könyvkiadó Kelemen János könyvét. A bevezetés után nyolc fejezetben foglalja össze a szerző a budapesti metró építésének addigi történetét. Az első fejezet részletesen foglalkozik a városi közlekedés általános és magyarországi fejlődésével, táblázatban mutatja be a közúti vasutak fejlődését Budapesten 1866—1963 között. Szól a lóvasút-, villamos-, autóbusz- és trolibuszközlekedés fejlődéséről, majd a millenniumi földalattiról. Áttekinti néhány külföldi nagyváros metróépítését és elemzi a metróközlekedés előnyeit. A második fejezet részletesen ismerteti a budapesti földalatti vasút hálózati terveit az első vonal megépítésétől a legutóbbi elgondolásokig. A harmadik fejezet a metró építésének húsz éve címet viseli és 1950—1970 közötti évek munkálatairól számol be, kitérve az 1954-ben elrendelt leállítás okaira és eredményeire is. A negyedik fejezet „A metró alagútjainak építése" címet viseli, és az építés technikai nehézségeiről, valamint az elkészült építményekről és műtárgyakról számol be. Az ötödik fejezet „Az aluljárók, mint a metró kijáratai" címen az első vonalszakasz aluljáróit mutatja be képek és leírások segítségével. A hatodik fejezet a földalatti terek építészeti kialakítását mutatja be fényképekkel és vázlatrajzokkal illusztrálva. A hetedik fejezet a metró üzeme: bemutatja a kocsikat, a menetirányító szolgálatot. A nyolcadik fejezet a metrót mint óvóhelyet tárgyalja. A kötetet végül tartalomjegyzék zárja. 25* 387