A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

replő földalatti vonal a cinkotai elővárosi vonal meghosszabbítására szolgálna az Eskü (ma: Március 15-e) térig. Posner Róbert: A londoni új földalatti vasút. = Technológiai Lapok, 1898. évi. 18. sz. 179. p. Az elektromos üzemű csővasút új, 10,5 km-es szakaszának leírása és költségei. A Ferenci József földalatti villamos vasút 1897-ben. = Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1898. évf. 46. sz. 455. p. Statisztikai adatok a forgalomról és bevételekről: 886 229 kocsikilométer, 3 557 657 utas, 355 765 Ft 70 krajcár bevétel. Részletes költségelemzés és vagyonleltár. Új vasútvonalak a székesfőváros területén. — Városok Lapja, 1898. évf. 15. sz. A főváros vasúti és villamos forgalmának koordinálásával kapcsolatosan a földalatti vonalhálózatának további kiépítési tervei. Zielinski Szilárd: Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve. Bp., 1902. Pátria ny. 133 p. 2 t. (3. és 4. ábra) A tanulmány Budapest forgalmának egységes rendszerként való szemléletére épül. Külföldi fővárosok közlekedési rendszereinek vizsgálata alapján szögezi le a szerző, hogy csak így lehet korszerű nagyvárosi közlekedést kialakítani. A könyv hét nagyobb fejezetre tagolódik. Az első, általános rész a nagyvárosok közlekedési rendszerével szemben támasztott igények vizsgálata, külföldi és budapesti példák alapján. A második rész a budapesti közlekedési problémák megoldására vonatkozó négy tervet elemez és bírál {Gróh Géza, Wünscher Frigyes, a százas bizottság és a MÁV tervei). A harmadik fejezet a földalatti vasutak építésének modern eljárásait ismerteti. A IV. és V. fejezet párizsi és berlini példákat mutat be. AVI. fejezet a budapesti városi gyorsvasúti közlekedés alapvonalait vizsgálja, térképvázlatokkal segítve a magyarázatot. A VII. fejezet végül a fenti elvek alapján kialakított határozati javaslatot ismerteti, amelyet a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1901. február 27-i ülésén kisfaludy Lipthay Sándor indítványára hoztak. Tartalomjegyzék, fényképek és rajzos illusztrációk egészítik ki a tanulmányt, amely egyben Zielinski Szilárd doktori értekezése. Pompéry Elemér: Földalatti gyorsvasút New-Yorkban. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900. évf. 196. p. Egy 36 km-es új földalatti vonal terve, méretekkel és a költségek ismertetésével. Zelovich Kornél: A londoni villamos földalatti vasút. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900. évf. 483. p. A Central London Railway vonal megnyitása és adatai. Kain Albert: A londoni földalatti vasutak. Bp., 1902. Pátria ny. 118 p. 1 térk. (Kny: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1902.) A kiadvány alapos tájékoztatást nyújt az addig kiépített londoni földalatti vasúthálózatról. Bevezetésében fölvázolja a nagyvárosok tömegközlekedési igényeit külföldi példák alapján, és elemzi a földalatti vasutak építését indokló tényezőket. A második fejezetben a londoni városi vasutakat tárgyalja általában. Ismerteti a forgalmi adatokat, a fővasutak és a városi vasutak rendszerének kapcsolatait, majd előbb a gőzüzemű földalatti vasutak kiépítését, alagútjaik adatait, építési technikájukat és költségeiket, az állomások kiépítésének technikáját, méreteiket és költségüket, aztán az elektromos földalatti vasutak vagy csővasutak vonalait. Foglalkozik ez utóbbiak pajzsos építési technikájával, ismerteti az alagút-csövek szerelését, méreteit, költségeit. Vizsgálja az áramellátás módját, a felépítményt, a lifteket, járműveket és a forgalom adatait. Bemutatja az egyes vonalak jellemzőit, járműveit, a jegypénztárakat, javító műhelyeket és kocsiszíneket. Az elmondottakat fényképekkel és rajzos ábrákkal illusztrálja. A kötet végén két színnyomású térképen mutatja be London városának vasúthálózatát. 363