A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

dött meg az Erzsébet apáca zárdánál (Bomba^ tér) levő lóúsztatón keresztül vezető töltéssel. A vonalat egyelőre csak Újlak és Óbuda határáig építették ki, mert az Óbuda területén vezető vonalszakasszal kapcsolatos szerződési vitákat még nem rendezték.

14 A zugligeti vonal építési engedélyét is még 1867-ben kiadták. A vonal bejárása december 10-én volt, ennek alapján itt is kisebb módosításokat írtak elő, elsősorban a kitérőkkel kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogy a vágány tengelyének a házaktól milyen távolra kell esnie. Az Élelemtár térnél levő elágazástól hét kitérőt terveztek; az óbudai vonallal közös szakaszon két kitérő volt, az első a Hal téren, a másik a Vitéz utcánál. Az elágazás környékén volt a zugligeti vonal első kitérője, innen a vasút a Királyhegy utcán (Bem József u.) át az Ország útra (Mártírok útja) vezetett, majd a Retek utcában haladt, innen a Városmajori útra tért. A negyedik kitérő az „Ecce homo" oszlopnál volt. A vasút elhaladt a vám mellett (a későbbi új Szent János kórház mellett volt a vámház), majd a Budakeszi út, Szép Ilona, Zugligeti út volt az útvonal. Elhaladt a híres Szarvas vendéglő előtt, majd a Laszlovszky major előtti szabad téren befordulva érte el zugligeti végpontját.

15 A téli időszakra való tekintettel az építést nem kezdték meg azonnal az engedély kiadásakor. „A jobb időszak bekövetkezésével azonnal eszközlésbe veendő"m\mká.latokra és szállításokra hirdetést tettek közzé 1868. január 31-én. Ezek között földkövezési és úti munkák, felépítményfektetés, tölgyfák szállítása és szíjgyártó munkák szerepeltek. Például a pályán kívül 715 kőből (kb. 4900 m

3

), a pályán belül 2782 folyó öl (kb. 5300 m) föld kiásására és földhordására vártak vállalkozót.

16 Időközben a BKVT-nek nehézségei támadtak Buda fővárossal, ugyanis az Építési Bizottság 1867. október 22-i ülésén javaslatot tett a korábban kötött szerződés kiegészítésére. A BKVT hajlandó volt a kiegészítést nagyobbrészt elfogadni, de tiltakoztak az ellen, hogy ne legyen joguk ingatlanaikat eladni. Buda főváros gazdasági albizottságának november 1-i ülése szerint a társaság ezt a pontot félreértette. A kiegészítő szerződést végül is 1868. február 21-én megkötötték. Ennek lényege, hogy „... ha a közforgalom, a dunapart szabályozása, a házépítési vonal rendezése vagy szabályozása" miatt szükségessé válik a lóvasút vonalának részleges áthelyezése, úgy azt a társaságnak saját költségére, kártérítés nélkül el kell végeztetnie. A másik pont a társaság tulajdonában levő, vagy ezután megszerzendő telkek és ingatlanok telekkönyvi feljegyzésénél a főváros 40 év múlva bekövetkező tulajdonjogát bekebeleztetni írta elő, továbbá azt, hogy a BKVT tulajdonában levő ingatlant... „bármiként megterhelni épen nem, elcserélni vagy eladni pedig csak az esetben szabadjon, ha az üzlet gyarapodása következtében az ily fekvőség a czélnak többé meg nem felelvén, helyette egy más tágasb és alkalmatosb ingatlan szereztetnék meg", ^JL esetben a főváros jogait az új ingatlanra kell bekebeleztetni. A főváros és a BKVT között a másik sok vitát kiváltó kérdés a Császárfürdő előtti tó befedésével, illetve az ottani híd kiszélesítésével volt kapcsolatos. Buda főváros azzal érvelt, hogy a lóvasút miatt a hidat forgalombiztonsági szempontból ki kell szélesíteni, ezért az ehhez szükséges 3000 frt költséget a BKVT-nek kell vállalnia. Amennyiben erre nem hajlandók, nem engedélyezik a sínfektetést a Lukács fürdő után. A társaság sok tárgyalás, vita után végül kénytelen volt engedni. Ugyancsak vitára adott alkalmat az „úri jog" elismerése fejében fizetendő évi 14 Uo. Buda főváros tanácsülési jegyzőkönyveiből kivonatok. A BKVT jelentése Buda főváros mérnöki hivatalának. !5 Uo. Jegyzőkönyv 1867. dec. 10-én a Zugligeti vonalon a Szépítő Bizottság és a vasúti bizottság vizsgálata tárgyában. 16 Pesti Napló 1868. jan. 31-i 1. sz. 1 folyó öl= 1,896 m, 1 köböl=6,816 m3. 21 321