A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

1. ábra. Az UFAG C I repülőgépet tartották az első világháborúban a magyar gépek közül a legjobbnak, amelynek terveit és gyártását Albertfalván, a cseh Stanko Bloudek irányításával — többek között — Oravecz Béla készítette elő A másik döntő tényező volt a szakmunkásgárda más munkalehetőség felé való törekvése, amikor elrendelték a termelés 25%-ra csökkentését. Ennek hatására több százan kerestek a polgári forradalom idején más, bútoripari foglalkozást. Az albertfalvai repülőgépgyár tőkés vezetői ennek hatására, átmeneti időre tervezve ugyan, de teljesen átálltak más faipari cikkek gyártására.

2 Az intézkedéseket az akkori időkben komoly gazdasági megfontolások indokolták. A nyersanyag- és energiatartalékok a világháború végére teljesen kimerültek, sem a gyártáshoz szükséges minőségi faanyag, sem pedig a gyári transzmissziókat és fűrészgépeket hajtó gőzgépekhez szükséges havi 80—100 tonna szén nem állt rendelkezésre. A Tanácsköztársaság megalakulása után újjászervezett gyártás, főleg az intervenciós csapatok tám idása következtében, fokozott jelentőséget kapott. Ekkor minden, még meglevő tartalékot felmértek és mozgósítottak. A repülőgépipar feladatainak irányításába bekapcsolódtak az osztrák repülőszervek szolgálatában állt legjobb magyar szakemberek is, mint Kármán Tódor, Petróczy István, Szebeny György stb., akik az itthoniakkal, Melczer Tiborral, Szalay Ferenccel és Tóbiás Bélával — a Lloyd tervezőivel — a munkák élére álltak. Igen jelentős volt, hogy a repülőgépmotorgyárak folytatni tudták munkájukat, és így kellő számban álltak rendelkezésre a MÁGDaimler, a Ganz-Fiat Hiero, sőt az aradi MARTA-Benz motorjai is, amelyeket Arad francia megszállása után, még 1919. márciusában is szállították a Tanácsköztársaság repülőcsapatainak.

3 A faanyaghiánnyal küzdő és repülőszerelvény készleteik tekintetében addig is kiszolgáltatott helyzetben levő repülőgépgyárak azonban kapacitásuknak csak töredékét tudták produkálni kifutó készleteikből. A legjobb helyzetben még az aszódi 2 Fővárosi Bíróság cégbírósági levéltára: Cg. 4944 sz. iratanyag. 3 Az Aviatika 1919. március 25-i, I. évf. 3. száma beszámol Böhm hadügyminiszter Aradon tett látogatásáról. 450