A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

WINKLER LÁSZLÓ ADATOK AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR REPÜLŐGÉPIPAR TÖRTÉNETÉBŐL Az első világháború végén Magyarországot az európai repülőgépipar egyik jelentős bázisának tartották. Az itt létesített három repülőgépgyár, köztük a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára, az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár Rt. (UFAG, a német Ungarisches Flugzeugwerke A. G. név rövidítéseként) és a három jelentős magyar repülőgépmotorgyár havonta 80—100 darab kész repülőgépet tudott kibocsátani. Mégsem beszélhetünk ebben az időben önálló magyar repülőgépiparról, mert ezek a gyárak alapanyag, műszer és szerelvény ellátásukban a Monarchia más területeinek produktumaira támaszkodtak. A másik igen jelentős tényezője volt a függőségnek, hogy ezek a gyárak önálló repülőgéptervezési munkával csak igen kis mértékben foglalkoztak, ehhez Magyarországon sem kísérleti intézetek, sem megfelelő színvonalú repülőgéptervező irodák nem létesültek. Ennek bizonyítéka az aszódi Lloyd Repülőgépgyár, ahol Melczer Tibor főmérnök vezetésével több kísérleti repülőgépterv készült, tapasztalati alapon, egy kis tervezőirodában, ezek azonban még nem érték el a többi szériagép műszaki paramétereit. A főgyártmányokat mindegyik gyárnál osztrák és német repülőgépek licencei jelentették. Az első világháború repülőgépipara hazai szakmunkásokkal, de szellemi tőke nélkül működött hazánkban. Ha fordítva lett volna a dolog, vagyis hogy rendelkezünk megfelelő hazai kísérleti berendezéssel és kellő számú, megfelelő műszaki színvonalon álló repülőműszaki szakemberrel, az önállóság bizonyára az adott körülmények között is hamarabb — a 20-as évek vége előtt — kialakulhatott volna. Nézzük, mi vezetett a magyarországi repülőgépipar oly gyors megszűnéséhez már azelőtt, hogy a békeszerződés erre kötelezett volna bennünket? Már 1918. november 7-én az előző napokban megalakult „Magyar Légicsapat Parancsnokság" Műszaki Osztálya utasítást adott ki a repülőgép- és motorgyáraknak az idegen honos személyek eltávolítására a magyar repülőgépgyártásból. Ennek nyomán sok értékes, főleg osztrák és cseh származású szakember hagyta el addigi fontos irányító beosztását a gyártásban. Közöttük volt a cseh származású Stanko Bloudek, az albertfalvai repülőgépgyár főkonstruktőre is, akinek UFAG C I típusú kétüléses gyorsfelderítőjét a Monarchia legjobb gépei közé sorolták és — egyedüli magyarországi konstrukcióként — 1917-től két repülőgépgyárban is nagy sorozatban gyártották

1 (1. ábra). 1 Az UFAG C

I, népszerű nevén „UCI" kétüléses gyorsfelderítő repülőgépek teljesítményei megközelítették a legjobb együléses vadász-repülőgépekét. Az UFAG és az osztrák Phönix repülőgépgyár többszáz darabot gyártott a háború végéig. (Handbuch der. K.u.K. Luftfahrtruppe. ö. F. H. — Sonderheft, Wien, 1982. von B. Tötschinger und W. Schroeder). 29 449