A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

TISZA ISTVÁN A FÖLDALATTI VASUTAK MAGYAR NYELVŰ SZAKIRODALMA A világ első földalatti vasútvonala Londonban létesült 1861-ben, gőzüzemű vontatással. Budapesten 1896-ban nyílt meg az európai kontinens első, villamos üzemű földalatti vasútja. Máig 65 nagyváros épített már metrót, néhánynak első vonalai most épülnek, s a földalatti vasutak szerepe a városok tömegközlekedésében rohamosan növekszik. A földalatti vasutak növekvő jelentőségével arányosan nő az érdeklődés a velük kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek iránt. Ennek következtében egyre gyarapodik a velük foglalkozó szakirodalom is. Magyar nyelven már kezdettől fogva jelentek meg a földalatti vasutakat ismertető publikációk. Napjainkig pedig jelentős és értékes szakirodalmi anyag látott napvilágot. Ez alkalommal ennek áttekintését igyekszünk elvégezni. Összeállításunkban a szakkönyvek és szakcikkek mellett helyet adtunk a népszerűtudományos irodalom termékeinek is, mert ezek a téma szélesebb körű történeti megvilágítását teszik lehetővé, s olyan érdekes adatokat is közölnek, melyek a szorosabb értelemben vett műszaki szakirodalom közlései során sokszor elsikkadnak. Egyik legkorábbi magyar nyelvű adatunk a Vasárnapi Újság 1868. évfolyamában közölt képes ismertetés a londoni földalatti vasútról:^ London a föld felett és a föld alatt. = Vasárnapi Újság, 1868. évf. 604. p. A bemutatott képen (1. ábra) jól látszik a falazott alagút keresztmetszete, benne a gőzvontatású szerelvény. A földalatti vasút kiépítését a cikk így indokolja: „Mikor fönn annyira összehalmozódott a közlekedés, hogy majdnem minden ponton veszélyessé kezdett már válni az emberéletre, s mintegy önmagába fuladt belé, akkor gondoltatta ki a kényszerűség e merész, és költséges eszmét a londoniakkal..." Egykori találó meghatározása ez a földalatti vasutak építését ma is eredményező legfőbb oknak, a földfelszíni közlekedési útvonalak túlzsúfoltságának. Magyarországon ebben az időben még a főváros utcáin sem volt olyan élénk a közúti forgalom, hogy indokolta volna a földalatti vasútvonalak azonnali kiépítését. Az előrelátó várostervezők azonban Budapest jövendő forgalmának tervezésekor — a külföldi hasonló törekvések ismeretében — már a múlt század végén újból és újból visszatértek egy gyorsvasúti hálózat kiépítésének terveihez. Következő adataink a bécsi földalatti vasút tervezéséről adnak hírt: Földalatti vasút [Bécsben], és Mégegyszer a bécsi földalatti pálya. — Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1873. évf. 62. és 65. p. E két rövid hír a bécsi földalatti vasút előmunkálati engedélyének kiadásáról tudósít. 23* 355