A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

helyzetét tanúsítja, minővel tán egy birodalmi vasúttársulat sem dicsekedhet, kivéve a francia társaságot (Allamvasúttársaság), mely az állam részéről oly nagy kedvezményekben részesült." Apponyi a fúzió ellen emelt szót. „Minthogy a keleti pálya anyagi helyzete a társulat felosztását nem teszi szükségessé, s minthogy a déli pálya leendő versenye semmi aggodalomra nem szolgáltat okot; a közgyűlés nem ismeri el a fúzió szükségét, s az igazgató tanács megtartásának indítványát elveti.

1

" Végül is „a közgyűlés, vagyis a túlnyomó lag külföldi kezekben összetorlódott részvények tömege, fenntartva a felsőbb helybenhagyást, a fúzió mellett nyilatkozott",

158 A Déli Vasút 1861-ben adta át a buda—nagykanizsai vonalat. 1858 márciusban döntés született arról, hogy e vonalat a Balaton déli partján vezetik. „Biztos forrásból vesszük, hogy a fehérvár—kanizsai vasút egyhangúlag a somogyi vonalra döntetett el, a veszprémi vonal 17,371,000; a somogyi ellenben csak 9,860,000 p. frtba kerül az előleges számítás szerint." Az előzó' vonal 22 és egynegyed, az utóbbi 19 mérföld hosszú lett volna.

159 E vonal építésével kapcsolatban csak e kis hír jelent meg a Gazdasági Lapokban: „A buda—fehérvári vaspályához szükségelt pályák és eszközök szállítása az illető helyen Poppulus József budai lakosnak engedtetett át. Lakik Budán, Krisztinavárosban 285. sz."

160 A vasúti közlekedés fontos dokumentuma a menetrend. E korai korszakban a menetrendek még általában folyóiratokban, hirdetésként jelentek meg (4. ábra). A Tiszavidéki Vasút menetrendje a Gazdasági Lapok 1859. november 3-i számában jelent meg először, akkor még szöveges formában. A hatvanas években szinte valamennyi szám utolsó oldalán közölték a vasúti és hajózási menetrendet, társaságok szerinti felsorolásban. IRODALOM Újhely Géza: A vasútügy története. Bp., 1910, Athenaeum, 523 p. Magyar Szent Korona országainak vasutai 1845—1904. Összeáll.: Tominac József. Bp., 1905. Klösz, 80 p. Ruzitska Lajos: A magyar vasútépítések története 1914-ig. Bp., 1964. Közdok, 86 p. Magyrr vasúti évkönyv 1878. 1. évf. Szerk.: Vörös László. Bp., 1878. Mihók Sándor, 548 p. Léderer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp., 1952. Közoktatásügyi K., 260 p. Pogány Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorában (1845—1873). Bp., 1980. Akadémiai K., 170 p. Értekezések a Történeti Tudományok Köréből. Új sorozat 90. sz. Lovas Gyula: 125 éves a becs—győri vasút. Sopron, 1980. KTE, 54 p. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályából kiküldött bizottmány munkálata az olcsó vasutakról. Kiadja Szathmári Károly. Pest; 1865. Emich, XX+69 p. Lónyay Menyhért: Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület két emlékirata és hazánk vasúti kérdése. Budapesti Szemle, 1865. 3. köt. 244—289. p. 158 íja. 1858. 10. évf. 46. sz. nov. 18. 683. p. 159 Ua. 1858. 10. évf. 10. sz. márc. 11. 146. p. 160 Ua. 1860. 12. évf. 3. sz. jan. 19. 312