A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

DR. MEDVECZKI ÁGNES A BUDAI KÖZÚTI VASPÁLYA TÁRSASÁG „Lóvasútra szálltak a hidakon túl. Még a hosszú és óriáskifli és ser szagú kocsik jártak a budai hegyek között. A kocsis csak néha-néha tülkölt és Tündér Ilonánál hosszadalmasan várakoztak. A szembejövő kocsit kellett megvárni és az utasok a kocsmába lódultak. A kalauz néhány lökést próbált a javítás alatt levő kuglipályán ..." — írta Krúdy Gyula

1 a hajdan volt zugligeti lóvasútról, idilli képet festve a ráérő tavaszi kirándulókról és az egykori közlekedési eszközről. A kép hiteles és jellemző — valóban ilyen lehetett egy csendes tavaszi napon a lóvasúti utazás a Szép Ilonához, amelyet Krúdy valószínűleg a közeli Tündér-hegy ihletésére keresztelt át. Voltak természetesen a budai lóvasútnak kevésbé derűs napjai is, amikor nagyobb volt a forgalom, a kocsik zsúfoltak voltak, vagy ellenkezőleg, alig akadt utas; vagy a jeges, csúszós pálya okozott gondot, esetleg a lóvasúttól kenyerüket féltő fiáker-kocsisokkal

2 gyűlt meg éppen a lóvasúti kocsivezető baja. A következőkben a budai lóvasút létrejöttével, működésével, történetének főbb állomásaival foglalkozunk mindaddig, amíg a pesti lóvasúti hálózattól független, önálló részvénytársaságként működött. Budán mindössze két lóvasút épült: az óbudai és a zugligeti normál nyomtávolságú (1435 mm-es) vonal. Mindkettőt a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) építette (1. ábra). A zugligeti vonal eszméje volt a korábbi. Egyes források utalnak rá, hogy az 1840-es évek végén már felmerült egy Zugligetbe vezető vasút építésének ötlete. 1852-ben pedig megszületett az első tényleges engedélykérelem. Szekrényessy József társaskocsi vállalkozó kért engedélyt a Császárfürdő és a Zugliget között építendő lóvasútra, amely az elképzelések szerint a személyszállítás mellett teherforgalmat is lebonyolított volna. Buda szabad királyi főváros hatósága 318. sz. alatt 1852. december 16-án támogatta a lóvasút tervét, megépítésére azonban mégsem került sor. 1865-ben a Zugligetbe vezető gőzüzemű vasút építésére Moygróber Ágoston kapott előjogot, azonban ez a Budát a Zugligettel összekötő vasúti terv sem valósult meg. Ugyancsak terv maradt Széchenyi Ödönnek és érdektársainak „A budapesti vasúti indóházakat összekötő lóvonatú vasút s ezzel összefüggésben a budapesti partokat összekötő 1 A vörös postakocsi (1913). Közli: Krúdy Gyula Budapestje. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp., 1978. 65. p. 2 Vö. a Magyarország és a nagyvilág c. lap 1868. évi 29. sz. 349—350. p. Hevesi Lajos „A hét története" rovatában leírja a fiáker kocsisok vasárnapi támadását a budai lóvasút és a zugligeti omnibuszok ellen a Laszlovszky major (XII., Zugligeti u. 58—60.) előtt. A lóvasúti és az omnibuszforgalom beszüntetését kívánó fiákeresek a lóvasút sínjeire kőtorlaszt emeltek, a kocsikat kővel hajigálták, többen megsérültek. 313