A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

5. ábra. A Budaörsi Repülőtér forgalmi épülete 1949-ben A bel- és külgazdasági helyzet fejlődésével fokozódott az igény a magánfelek és közületek részéről a légi szállítás további kiterjesztése iránt. A Postaügyi Értesítő 1954. évi 32. számában erről a következő rendelkezés jelent meg :„.. .a MASZOVLET 1954. augusztus 1-től vállalja az értéklevelek és értékdobozok szállítását a következő európai országokba: Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Svájc, Svédország és Törökőr szag" A megélénkült légi forgalom új és újabb légiposta bélyegek kibocsátására késztette az illetékes szerveket. A belföldi légi forgalom megnyitásakor — 1946 októberében — még nem került sor légiposta bélyegek kiadására. A feladók a küldendő lapokra, levelekre az akkor használatos közönséges bélyegek felragasztásával rótták le a szállítási díjat. Ellenben a feltűnő megkülönböztető jelzés: „LÉGIPOSTA—PAR AVION" (kék alapon fehér betűkkel) már a nyitó járattal használatba került. A felszabadulás utáni első légiposta bélyeg 1947. március 5-én 8 címletben került kibocsátásra. Ezt követte 1948-ban 2,1949-ben 2,1950-ben 4,1951-ben 2,1952-ben 4, 1953-ban 5, 1954-ben 3 sor. A MASZOVLET 8 éves fennállásának összesített postai szállítási teljesítményei nem ismeretesek. A vállalat igazgatóságának az évi közgyűlésekre összeállított üzleti jelentései egyrészt hiányosak, másrészt a kimutatásokban legtöbbször a teher- és postaszállítás mennyisége együttesen szerepel. Az 1947. évi üzleti jelentésben az igazgatóság 326,1 ezer kg teher szállítását tüntette fel; hogy ezen belül mennyi volt a postaszállítás, nem állapítható meg. Az 1948. évi üzleti jelentés a szállított teher és postarakomány tömegét együttesen 651