A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

„A Közlekedésügyi Minisztérium a következők közlését kéri: az Igazság c. lap legutóbbi számában bírálja a Közlekedési Minisztérium légügyi főosztályának döntését a pécsi repülőtér üzembehelyezési munkáinak vállalatba adásáról. Azzal vádolja a minisztériumot, hogy nem tartotta be a közszá/lítási szabályzat rendelkezéseit. A cikk állítása nem felel meg a valóságnak. Először azért, mert nem a pécsi repülőtér üzembehelyezésének vállalatba adásáról van szó, hanem a repülőtéren ideiglenes forgalmi épület céljaira szolgáló kis épület helyreállításáról. Másodszor azért, mert a minisztérium betartotta a közszállítási szabályzat rendelkezéseit. A munka sürgősségére és kicsiségére való tekintettel ugyanis szűkebb körű versenytárgyalás keretében hívott fel öt céget ajánlattételre. A cégek közül három volt pécsi, kettő budapesti. A pécsi cégek címét a polgármesteri hivatal útján kapta a minisztérium. A munkát a felszabadulás után létesült Újjáépítés Dunántúli Építőipari Szövetkezet kapta a legolcsóbb ajánlat alapján, ahogy azt a közszállítási szabályzat előírja." Az első belföldi légi járatok sikeres beindítása után a vállalat figyelmének jelentős részét a külföldi járatokba való bekapcsolódás előkészítésére fordította. Már 1946 végén megkezdődtek a tárgyalások a nemzetközi légi forgalomban történő részvételünkről.

15 Nem véletlen, hogy a magyarokkal baráti kapcsolatokra törekvő Gróze Péter vezette Romániával sikerült az első légügyi egyezményt megkötni.

16 A két ország közötti menetrendszerű légi forgalom 1947 májusában kezdődött. A nemzetközi légi forgalomba történő bekapcsolódásunk előkészítését szolgálta a MASZOVLET pályázati felhívása 1946 decemberében, mely a hazai sajtóban jelent meg. Légitársaságunk a létesítendő külföldi vonalaira rendszeresítendő hivatásos utaskísérőket, légi kisasszonyokat (stewardesseket) kívánt a vállalat keretében indítandó tanfolyamán kiképezni. A pályázat feltétele volt több idegen nyelv ismerete, kitűnő megjelenés és modor, a repülőorvosi vizsgálaton az alkalmasság megállapítása. Az alkalmazás feltétele a stewardess tanfolyam sikeres elvégzése. A pályázatra 150 nő jelentkezett. Az e célra létrehozott bizottságnak ezekből kellett kiválasztania a minden szempontból legmegfelelőbb 11 személyt, akik beosztást kaptak az első hazai stewardess tanfolyamra. A riporterek érdeklődését felkeltette a magyar repülés történetében addig ismeretlen, újonnan létesített szakma. A fővárosi lapokban színes, érdekes riportok jelentek meg a stewardess pályázatra jelentkezettekről, a részükre szervezet tanfolyamról, majd a munkájukat végző első légi utaskísérők tevékenységéről.

17 Sok adatot tartalmaz a Képes Világ c. lap 1948. évi 14. számában a stewardessek — maitól kissé eltérő — munkájáról szóló ismertetés. „Az utaskísérő hölgyek jóval a gépek indítása előtt a repülőtéren vannak, beszerzik a szükséges ételeket, italokat. Miután a gépen gyakran betegeket is szállítanak, a stewardessek ápolónői kiképzést is nyernek. A külföldi repülőtérre érkezéskor segítségére vannak az utasoknak az igen szép számú különféle okmányok kitöltésénél. Ha kell, szállodaszoba foglalásáról is gondoskodnak." A MASZOVLET népszerűségéhez hozzájárult helyesen kialakított reklámtevékenysége. Leghatásosabb eszközei voltak a reklámnak a fővárosban és vidéken, a járatnyitásokat megelőző napon a kedvezményes árú sétarepülések. A legtöbb helyen mód volt — a járatnyitások után is — a város feletti egyéni vagy csoportos sétarepü15 A Reggel (hétfőnként megjelenő újság), 1946. szeptember 16. 16 Szabadság, 1947. nárcius 28.: Budapesten befejeződtek a magyar—román légügyi tárgyalások. Szabadság, 1947. április 4.: A magyar—román légügyi egyezmény ratifikálása után kezdődik a légi forgalom Budapest—Arad—Bukarest vonalon. Kedden magyar, pénteken román gép közlekedik. 17 Riportok a stewardess-jelöltek felvételéről, valamint alkalmassági vizsgáikról. Szabad Nép, 1946. december 29.; Jövendő, 1947. évi 6. sz.; Dolgozók Világlapja, 1947. évi 4. sz. 64$