A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Petrik Ottó: A Kossuth-híd története 615

5. ábra. Megnyílt a Kossuth-híd: 1946. január 18. {Jónás Pál felvétele) December 21.: A 78 m-es nyílásban megkezdik a hossztartók szerelését, bár a főtartó budai vége még nincsen készen.

12 1946. január 1.: A Magyar Aszfalt Rt. megkezdi a pályatest aszfaltozását. Január 6.: A budai 57 m-es nyílásban a két főtartó beemelése úszódaruval. Január 9.: Megindul a komoly jégzajlás a Dunán. Január 11.: A „Manci"-hidat és a Ferenc J.-híd provizóriumát a jégzajlás elviszi, megszűnik az összeköttetés Buda és Pest között

13

. Befejeződik — az utolsó pillanatban — a budai 55 m-es vasszerkezet hegesztése. Január 12.: Hajnalban a vasszerkezetet eddig alátámasztó úszóállványt is elviszi a jégzajlás. Január 15.: Az északi gyalogjárót megnyitják a forgalom számára. Január 18.: Gerő Ernő miniszter a kormány tagjainak jelenlétében átadja a hidat a forgalomnak (5. ábra). * A megépült híd vázlatát a 6. ábrán mutatjuk be. Ezen jól láthatók a főbb méretek, valamint az akkor újszerű, szokatlan alapozás: a levert vascső cölöpökre leengedett vasbeton köpeny, utólagos kitöltéssel [6]. A három nagy nyíláshoz meg kell jegyezni, hogy a kb. 2000 fm hegesztési varrat mintegy 65%-a készült műhelyben, a többi a 12 Idézet a naplóból: „Gyors munkánkkal csak annyit értünk el, hogy most már nem január 3l-re, hanem Január 15-re kéri a hidat Gerő miniszter úr." (A munkák egyébként karácsonykor, szilveszterkor, újévkor is megszakítás nélkül folytak.) 13 Áz ideiglenes úszóhidakat, valamint a Boráros téri hídra épített provizóriumot a jégzajlás kezdetekor — a Petőfi pontonhidat pedig még előbb — elbontották. 624