A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Molnár György: A magyar folyami hajózás főbb eseményei 1938—1941 között 593

A pénzügyi helyzet a szanálástól 1941-ig A szanálás befejezó'dése szerencsésen egybeesett a belvízi szállítás fellendülésének kezdetével. 1936-ban és 1937-ben a kiadások egyensúlyban voltak a bevételekkel, ettől kezdve évről évre nőtt a nyereség. A feleslegeket a nehéz esztendőkben kimerített nyugdíjalap feltöltésére használták; a vállalat osztalékot nem fizetett. 1938-ban a társaság 5%-os fizetésemelést udott adni alkalmazottainak és bevezette a karácsonyi segélyt. 1939. május 1-től a MFTR átvette a MÁV fizetési rendszerét, ami jelentős fizetésemeléseket biztosított a dolgozóknak. A vállalat szervezete A vállalat részvénytársasági formában működött. Az 1926. évi XXIII. tc.-be iktatott államszerződés alapján a társaság mellé a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter miniszteri biztost rendelt ki, akinek hatáskörét az államszerződés szabályozta. „A vállalat vezetősége igazgatóságra, végrehajtóbizottságra és vezérigazgatóra tagozódik. Az igazgatóság legfeljebb tizenöt tagból áll s abba az államszerződés alapján a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter két tagot, a m. kir. pénzügyminiszter egy tagot nevez ki. Az igazgatóság saját kebeléből végrehajtóbizottságot küld ki. Ezenkívül a kereskedelmi törvény értelmében felügyelőbizottság működik. A társasági adminisztráció élén a vezérigazgató áll. A központi szolgálat 1. áltlános igazgatási, hajózási és műszaki főosztályra, 2. pénzügyi főosztályra, 3. kereskedelmi főosztályra tagozódik. A külszolgálatnak hajózási, műszaki és kereskedelmi szervei vannak. A hajózási szolgálatban külszolgálati főnökségek a gönyűi, budapesti és orsovai vonalfőnökségek. Végrehajtószervek a gőzösparancsnokok és uszálykormányosok. A műszaki külszolgálati szervek a gőz- és motorhajók gépészeti személyzete és a budapesti hajóműhely. A kereskedelmi külszolgálat szervei: a dunamenti külföldi hat állam mindegyikében fölállított társasági képviselőségek és az ügynökségek a Duna és Tisza mellett. A társaság alkalmazottainak száma 1661, akik közül 153 tisztviselő, 70 hajóstiszt, 56 géptiszt, 229 segédtiszt, 171 altiszt, 74 díjnok és 908 napibéres. Az újpesti Népszigeten létesített budapesti hajóműhely, amely a társasági hajópark és a felszerelések karbantartási munkálatainak túlnyomó részét végzi, átlag 300 munkást foglalkoztat".

15 A vállalat az idézett szervezetben működött a vizsgált időszakban. A fejlesztések növelték ugyan a létszámot, de az arányok nem változtak jelentősen. Figyelmet érdemel az alkalmazottak viszonylag kis létszáma a szállított áru tömegéhez vagy az azonos mennyiségű áru vasúti szállításának létszámigényéhez képest. Mai szemmel imponáló — a kortársak által bürokratikusnak tartott MFTR-nél — a tisztviselők alacsony száma az összlétszámhoz képest. is Winchkler i. m. 13—14. p. 604