A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Bálint Sándor: A Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) története 521

közlekedést a főváros autóbuszüzeme vegye kezébe. Ezért kell, még mielőtt a 100 darab autóbusz leszállíttatnék, már előzetesen ilyen felterjesztéssel élni a közgyűlés útján a m. kir. kormányhatósághoz, hogy idegen vállalkozóknak iparengedélyek a környékbeli községekre vonatkozóan ne adassanak..." A közgyűlés módosítás nélkül elfogadta az előterjesztést, amelyet kormányhatósági jóváhagyásra a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz terjesztettek fel. A Kereskedelemügyi Minisztérium már a közgyűlés összehívása előtt több ízben kijelentette, hogy a jövőben méltányolja a fővárosnak az autóbusz-közlekedés kiterjesztésére irányuló törekvéseit, és ha kéri, elsőbbséget biztosít számára a magánvállalkozókkal szemben. A tanács ennek alapján már nem tartott a Kereskedelemügyi Minisztérium ellenállásától, számított támogatására. Ahhoz viszont, hogy a BARTtal kötendő újabb szerződést előkészíthesse, a Kereskedelemügyi Minisztérium mellett a Belügyminisztérium véleményére is szükség volt. A Fővárosi Közlöny 1929. szeptember 3-i számában közzé tették a Belügyminisztérium leiratát, amely így hangzik: „A törvényhatósági bizottságnak az 1929. évi március 20-án tartott közgyűlésében az új autóbuszokkal berendezendő útvonal s ezzel összefüggő egyéb kérdések rendezése tárgyában 414. kgy. szám alatt hozott határozata a kereskedelemügyi miniszter úrnak az 1929. évi június 22-én 115.309/1929. szám alatt a székesfőváros közönségéhez intézett rendeletével elbírálást nyert. A határozatnak ama részére nézve, amely a tanácsot az autóbuszközlekedés további fejlesztése érdekében legalább 100 darab új autóbusz megrendelésére vonatkozó javaslattételre utasítja: megjegyzem, hogy a kérdéses új autóbuszok beállítása kérdésében csak akkor fogok állást foglalni, ha a létesíteni szándékolt autóbuszvonalak jövedelmezősége biztosítottnak fog látszani és az új autóbuszok beszerzéséhez, valamint az új járatok megindításához szükséges költségfedezet rendelkezésre fog állani. Az e tárgyban hozandó közgyűlési határozatot annak idején hozzám jóváhagyás végett be kell mutatni." Minthogy „az új autóbuszokkal berendezendő útvonalak'''' ellen a BM-nek sem volt kifogása, a tanács a tisztiügyészség közreműködésével hozzálátott a BART-tal kötendő új szerződés megszerkesztéséhez. A szerződést, az előzőhöz hasonlóan, Budapest székesfőváros közönsége (röviden: főváros) és a BÁRT kötötte egymással. A bevezetőben elmondták, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének határozata a főváros feladatává tette egyes környékbeli községeknek a-fővárosi autóbuszhálózatba való bekapcsolását. Mivel a fővárosnak ehhez egyelőre nincsen elgendő autóbusza, a vállalkozó kötelezi magát arra, hogy a tanáccsal az 1927. december 29-én megkötött szerződés értelmében ideiglenesen a székesfőváros területén forgalomba állított 25 db Rába Lho típusú autóbuszt a környékbeli tömegközlekedés lebonyolítására a főváros rendelkezésére bocsátja. A szerződés időtartamát három évben határozták meg, amely 1930. január 1-én kezdődik és 1933. december 31-én jár le. A főváros fenntartotta magának a jogot: az esetben, ha előbb jutna új autóbuszokhoz, a szerződést 1932. december 3l-re felmondhassa, illetve előírhassa annak egy évre történő meghosszabbítását is. A BÁRT a közlekedés megindítására vonatkozóan vállalta, hogy amilyen ütemben felszabadulnak a belvárosi autóbuszai, olyan ütemben indítja meg a számára kijelölt környéki vonalakon a közlekedést. Tudomásul vette, hogy az előző szerződés lejárta és az új vonalak megindulása közötti esetleges várakozási időre kártérítést nem követelhet, de arra sem, ha az új vonalak mérsékelt forgalmi igénye miatt összes autóbuszát nem járathatja. Az útvonalakkal kapcsolatban úgy határoztak, 35 545