A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Bálint Sándor: A Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) története 521

öt alváz, amelyre aztán rászerelhetik a karosszériát, júniustól pedig havonként legalább 10-10 alvázat adnak át a karosszériásoknak. Vagyis minden remény megvan arra, hogy a tervbe vett többi vonalon is megindíthatják a várva várt autóbuszközlekedést. A bizottsági tagok közül néhányan aggályukat fejezték ki a vonalak gazdaságosságát illetően. Attól tartottak, hogy ha ráfizetéses vonalakat jelölnek ki, illetve engedélyeznek, ott a közlekedés hamarosan megszűnik, tehát hiábavaló munkát végeznek és a SZAÜ-nek veszteséget okoznak. Szigethy János bizottsági tag közölte „... itt nem arról van szó, hogy az Autóbuszüzem a maga kocsijaival látja el a forgalmat, hanem a Békefy féle 24 kocsival. Itt figyelembe kellett venni azt, hogy ennek a vállalatnak nem lehet csupa nem rentábilis vonalat adni, aminő nem rentabilitás körülbelül minden új vonalnál többé kevésbé fennáll. Figyelembe kellett venni a pesti igényeket is, hiszen a bizottság nem egészen lokálisan ítélheti meg a közlekedést s itt az első szempont az volt, hogy ezt a tranzverzális vonalat a Boráros tértől egészen a Vígszínházig közvetlenül meg kell csinálni..." Végül, hosszas viták után elfogadták a SZAÜ által előterjesztett sorrendet azzal, hogy nem a főváros egyik vállalata kockáztat, hanem Békefyék és általában az új vonalakon az üzem beindítása, a vonalak bejáratása, az utasok odaszoktatása rövidebb-hosszabb időt igényel, türelmet, kitartást feltételez. A Pesti Hírlap 1928. február 8-i szerdai számában „Megvolt az új autóbuszvonalak műtanrendőri bejárása" c. cikkében egyebek mellett közli, hogy a vasúti és hajózási felügyelőség, a főváros közlekedésügyi ügyosztálya és az államrendőrség kiküldötteinek jelenlétében az elmúlt napon, tehát kedden bejárták a kijelölt autóbuszvonalakat. Pesten nem látták akadályát a járatok megindításának, azonban a Várba tervezett autóbusz-közlekedés megindítására még várni kell, mert a szakértők gyengének és rossznak találták a vonal útburkolatát. A résztvevők a szemle végén egyhangúan kijelentették, hogy a 15-öst, a belvároson áthaladó transzverzális járatot meg kell hosszabbítani az épülő Lipótvárosig, amint ott elkészülnek az útburkolási munkálatokkal. A vonalak kijelölésével egyidőben elkészült az autóbuszok első csoportja. Február 10-én népes bizottság utazott Győrbe tíz autóbusz átvételére (3. ábra). A törvényhatóság részéről megjelent Szigethy János főrendiházi tag, Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő, Kakulyai Károly törvényhatósági bizottsági tag, Gömöry Albert h. tanácsnok, Güther Ferenc tisztiügyész, a közlekedési rendőrség részéről Haraszty Vince, a műegyetemet Leitner Emil egyetemi tanár, a SZAÜ-t Bernauer Emil képviselte. Békefy, Halász, Szunyogh BÁRT igazgatókat műszaki személyzet kísérte, akik a járművek kipróbálását, ellenőrzését végezték. A társaság a következő napon utazott vissza az átvett 10 db meggy vörös autóbuszon. A szakértők kifogástalannak találták a kocsikat, a Győrtől Budapestig tartó jeges, havas úton is zavartalanul haladtak, az utasok nagy megelégedésére. (4. ábra) A győri Magyar Waggon és Gépgyár február 20-án 9 db, március 5-én 4 db, március 20-án 4 db, március 22-én 3 db BÁRT autóbuszt adott át, amelyek szintén saját kerekeiken érkeztek a fővárosba. Az első csoport BÁRT autóbusz megérkezése után az új járművek hamarosan, február 15-én forgalomba álltak a Boráros tér—Vígszínház viszonylatban 15-ös jelzéssel a következő útvonalon: Boráros tér, Ráday utca, Egyetem utca, Apponyi tér (ma: Felszabadulás tér), Váczi utca, Vörösmarty tér, Dorottya utca, gróf Tisza István utca (József Attila u.), Nádor utca, (Münnich Ferenc u.), Falk Miksa utca (Néphadsereg u.), Lipót körút (Szent István krt.), Vígszínház; vissza Honvéd utca, Sas utca (Október 6. utca), gróf Tisza István utca, József tér, Vörösmarty tér, Petőfi Sándor utca, Eskü út (Szabad sajtó út) Váczi utca, Ráday utca, Boráros 34 529