A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: A Magyar Légiforgalmi Rt. története az 1928. évi újjászervezésig 501

a kimutatásokban. Végül úgy döntöttek, hogy az iskola parancsnoka szabja meg, mely tételeket lehet a Rt-nél könyvelni. A Magyar Légiforgalmi Rt-nak ezen a területen adott széles körű jogait a legjobban a Légügyi Hivatal főnökének erről kiadott igazolványa fejezi ki :

36 „M. Kir. Légügyi Hivatal Bizalmas! Budapest Magyar Légiforgalmi Részvénytársaságnak Budapest Igazolvány, mely szerint hivatalosan igazolom, hogy a Magyar Légiforgalmi Rt. szombathelyi pilótaiskolájára vonatkozó és a valódi ügymenetnek meg nem felelő bevételi és kiadási tételek, magasabb állami érdekek szolgálatában, a fenti hivatal utasítására vezettettek be a fentnevezett Részvénytársaság üzleti könyvelésébe. Azonban a pilótaiskola címén elkönyvelt fiktív kiadási tételek összegének ugyanolyan címen felvett fiktív bevételi tételek összegével egyezni kell. A fiktív tételek részletezésében a Részvénytársaság igazgatósága teljesen szabad kezet nyer. Az igazolvány érvényessége 1927. június 30-ig szól. 1926. október 8-án Vassel a Légyügyi Hivatal főnöke" A vállalatot tehát teljesen felhasználták a békeszerződés értelmében eltiltott katonai repülőkiképzés fedezésére, amely ezt a körülményt igyekezett is üzleti hasznára fordítani. A légiforgalmi vállalkozás a korszellemre jellemző széles körű üzleti vállalkozásként jellemezhető. Elsőként ismerték fel alapítói, hogy a légiforgalomban nemcsak az effektív szállítási teljesítmények jelentenek hasznot, hanem az azzal létesíthető gyors üzleti műveletek. (Ez a tétel napjainkig igaznak bizonyult.) A légi közlekedés fenntartása tehát az államnak is mindenkor fontos érdeke, amelyért az jelentős támogatást nyújt. Ez különösen érvényesült az 1928-ig terjedő időre, amikor a békeszerződés értelmében a repülésügyek nemzetközi ellenőrzése volt még érvényben, és egyes tevékenységek — mint a kiképzést szolgáló repülőiskola — a fedőszervi működést is szükségessé tették. A ML Rt. üzleti életének irányítója kétségtelenül Szegő Rezső, a „Prakszis" Gazdasági és Áruforgalmi Rt. vezérigazgatója volt (a Gresham palotában, a Lánchídnál volt a székhelye), aki tárgyalásai során nemcsak a megfelelő biztosítékokat szerezte meg az állami szubvencióra, hanem személyében is jelentős összegeket fektetett be — a várható nagy haszon reményében. Szegő üzleti manipulációiról több adat maradt fenn, ami bizonyítja, hogy elsőként élt— hanem is mindig sikerrel — a repülés gyorsaságából adódó előnyök széles körű kihasználásával. Ilyen volt a fentebb már említett déligyümölcs szállítási kísérlet már az első úton. Sokkal jelentősebb volt ennél, hogy Szegő rendelkezése szerint a bécsi indulási időpontokat már eleve úgy állapították meg, hogy az rögtön a tőzsde zárása után legyen, így Szegő elsőként volt az aznapi teljes zárási árfolyamlista birtokában, amit az üzleti életben hasznosítani lehetett. A jó és gyors információt a pesti tőkések nagyon jól megfizették. Más területeken is jó üzleti érzékkel használta ki Szegő a repülés 36 Idézett HM. iratanyagban fellelhető, valószínűleg a perben benyújtott fotókópia. 516