A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: A Magyar Légiforgalmi Rt. története az 1928. évi újjászervezésig 501

8. ábra. A Magyar Légiforgalmi Rt. bemutatkozó ünnepsége 1923. május 15-én Mátyásföldön Közben az arisztokrácia, a földbirtokos osztály köreiben valósággal divattá vált a repüló'gépek kibérelése az országon belüli birtoklátogatásokra és házi ünnepségekre. Ebben elöl járt gróf Károly Imre, a Magyar Aero Szövetség elnöke, aki példát mutatott a repüló'gépnek a gazdasági életben való kihasználására: naponta több távoli birtokát kereste fel a tavaszi mezőgazdasági munkák irányítása céljából.

22 Június 5-én gróf Széchenyi Viktor bérelte ki a Magyar Légiforgalmi Rt. egyik repülőgépét, pilótával együtt egy hétre, hogy a nagy családi találkozón, Sárpentelén a vendégek sétarepülését és szállítását lebonyolítsa. A vállalat H-MABD jelű repülőgépével Hefty Frigyes pilóta repült le aznap reggel Mátyásföldről, főúri utasaival, a Teleki és Prónay család tagjaival Székesfehérvár érintésével a megrendelőhöz. Az összegyűlt mintegy 50 főnyi vendégség minden tagja szabadon élhetett ezen a héten a repülés örömével, levegőben bejárva egész Fejér megye területét, meglátogatva repülőgépen Székesfehérvárt, Sárszentmihályt, Nádasladányt, Rétipusztát, Zichyfalvát és a szép balatoni tájakat.

23 1923. június végéig a társaság repülőgépei 440 séta- és vidéki kiránduló repülés során 1334 utast ismertettek meg a repülés élményével és ezzel jelentős szolgálatot tettek a magyar repülés ügyének. Június 11-én azonban végül is a magyar kormány kezdeményezte a magyar— osztrák légügyi tárgyalásokat, és ebből a célból a ML Rt. egyik repülőgépén Bécsbe vitte a magyar delegáció tagjait: Waltér Emil keresk. miniszteri tanácsost, Vassel Károlyt, a minisztérium légiforgalmi igazgatóját, dr. Telman Sándor és Csenkey Géza légiforgalmi főfelügyelőket és dr. Vízkelety Imrét, a ML Rt. ügyvezető igazgatóját. A tárgyalások anyaga három fejezetre oszlott. Az első rész a fel- és leszállások számának szabályozását tartalmazta, vagyis a menetrendszerű járatok forgalmát és feltételeit írta elő mindkét fél részére. E szerint mindkét szerződő félnek jogában állt menetrendszerűen napi egy oda- és visszairányuló járatot indítani; ezen túlmenőleg 22 Repülés, 1923. november 1. (1. évf. 4.) sz. 57. p. 23 Hefty Frigyes i. m.: 72—74. p. 511