A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Koltai Mariann: A magyar vasútvillamosítás első korszaka: a Kandó-féle fázisváltós rendszer története 473
rendszer addigi próbái, emberi erőfeszítéseinek eredményei váltak kétségessé. Az újabb angol vállalkozó, a manchesteri Metropolitain Vickers Co. Ltd. ugyanis — nem ismerve e rend-szer technikáját — az egyenáramú rendszer bevezetése mellett szállt síkra és ez irányban próbálta a magyar kormányt is befolyásolni. Az előzmények dokumentumai közül az 1928. november 24-én a MÁV Igazgatóság E főosztályán tartott magas szintű tárgyalás jegyzőkönyvéből 9 kitűnik az a drámai küzdelem, ami a fázisváltós rendszer elfogadtatásáért folyt. A tárgyaláson: Láner Kornél MÁV igazgatóhelyettes Madarász Viktor MÁV főfelügyelő Dr. Kandó Kálmán vezérigazgató Verebély László középítési tanácsos Lajthay Jenő MÁV elnök vettek részt. Idézet a jegyzőkönyvből: „... Közölni kell az angolokkal, hogy a MAV tekintélyes anyagi áldozatot hozott a fázisváltós rendszer kifejlesztése körül és ez az új rendszer, amely annyi előnnyel kecsegtet, adta meg az impulzust az egész vasútvillamosításra és a bánhidai erőmű megépítésére. Most midőn az átalakított fázisváltós próbamozdony eddigi kísérletei, eredményei a rendszerhez fűzött reményeket kezdik beigazolni, a vállalkozó egyoldalúan nem ejtheti el a rendszert. Az egyenáramú rendszer megoldása mellett való döntés nem jelenthetné a végleges megrendelés azonnali kiadását, mert még ez esetben is feltétlenül szükséges volna próbamozdonyok beszerzése, hogy a teljes villamos üzemre való áttéréshez kellő tapasztalatok álljanak rendelkezésre ..." Végül is a hosszadalmas gazdasági, pénzügyi viták a Kandó-féle rendszer javára dőltek el. A kormány 1929-ben véglegesítette a Budapest-keleti pu.—hegyeshalomi fővonal 50 Hz-es fázisváltós rendszer szerinti villamosítását. Az első villamosított fővonal A kereskedelemügyi miniszter 119.596 sz. rendelete értelmében 1929. augusztus 6-án megtörtént a Budapest—Hegyeshalom-i fővonal villamosításának közigazgatási bejárása. Az erről készült jegyzőkönyv 10 szerint: „... a felsővezetéki berendezés a Budapest K. pu.—Hegyeshalom-i vonalnak Budapest K. pu.-tól Komáromig, vagyis az 1053. sz. szelvényig terjedő részén úgy terveztetik, hogy a villamosítandó szakaszon a szabad pályán mindkét vágány el lesz látva felsővezetéki berendezéssel ... a fentieken kívül Józsefváros állomás és a MAV Északi főműhely vágányhálózatának egy része ... gróf Eszterházy Ferenc féle uradalom tulajdonában levő Tatatóvároskert megállóhelynél kiágazó iparvágány és az ahhoz tartozó csonka vágány is ..." A Metropolitain—Vickers Vállalattal 1931-ben megkötött szerződés szerint a Kandó-rendszerű mozdonyok alvázát, továbbá a futó- és hajtóművét a MÁVAG, a fázisváltót a Ganz Villamossági Gyár, míg az aszinkron vontatómotorokat és egyéb villamos berendezéseket, valamint a vonali transzformátor-alállomások egyes berendezéseit az angol cég szállította. 9 A vasútvillamosítási rendszerre vonatkozó döntés és a mozdonyrendelések tárgyában 1928. november 24-én az E főosztályban tartott megbeszélés. K. M. archívuma Gy. 12—67. 9. sz. to Jegyzőkönyv. A MÁV Budapest-Keleti pu.—Hegyeshalom-i fővonal vili. munkáinak közigazgatási bejárásáról. K. M. archívuma Gy. 12—67. 9. sz. 488
