A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Koltai Mariann: A magyar vasútvillamosítás első korszaka: a Kandó-féle fázisváltós rendszer története 473

KOLTAI MARIANN A MAGYAR VASŰTVILLAMOSÍTÁS ELSŐ KORSZAKA: A KANDÓ-FÉLE FÁZISVÁLTÓS VONTATÁSI RENDSZER TÖRTÉNETE A közel 140 esztendős magyar vasút üzemét fejlesztő számos nagy jelentőségű előrelépés közül is kiemelkedett a nagyvasúti villamos vontatás bevezetése a Magyar Államvasutaknál. 1932. szeptember 12-én indult el Budapest Keleti pu.-ról Komárom felé az első közforgalmú villamosított szerelvény, amely a világon elsőként itt alkalmazott 50 periódusú, egyfázisú, az ipari villamosenergia-szolgáltató hálózatra épülő villamos vontatási rendszer elvén működött. Az ünnepélyes eseményt rendkívül sokrétű kísérletező és fejlesztő munka előzte meg, mind a magyar iparban, mind a MÁV-nál. Az 1982. évben megtartott, az 50 éves jubileumra emlékező tudományos ülésszak rangos előadásain, valamint a Közlekedési Múzeumban rendezett emlékkiállításon fontos adatok és forrásértékű dokumentumok kerültek elő a magyar vasútvillamosítás kezdeti időszakából és az üzem kezdetét megelőző széles körű ipari és gazdasági felkészülésről; e tanulmány ezekről kíván összefoglaló ismertetést adni. Nemzetközi előzmények A magyar vasút nem szerepelt a fejlett legelsők között, ahol a korszerű, jó hatásfokú, tiszta, környezetkímélő villamos vontatást már a századforduló idején bevezették. A hazai fővonalak villamosítására való törekvés azonban — mind a MÁV-nál, mind a magyar iparban — egyidejű volt a fejlett európai és észak-amerikai vasutak ilyen irányú fejlesztéseivel. A világ első nagyvasúti villamos mozdonyát Amerikában, a baltimorei pályaudvarokat összekötő 5,8 km hosszú alagútszakaszon helyezték üzembe 1895-ben. Európában elsőként Svájcban a Burgdorf-Thun-i vasút BBC gyártmányú villamos mozdonyai 1899-től látták el a vontatás feladatait. Táplálásuk az Amerikában alkalmazott egyenáramú rendszerrel szemben a 750 V feszültségű, 40 Hz-es háromfázisú kettős munkavezetékről történt. A századforduló éveiben főként a vízi energiából nyert olcsóbb villamos energia felhasználásra, valamint az akkor már egyre értékesebbé váló szén jobb hatásfokú hasznosítására széles körűvé vált a nagy vasutak villamosítására irányuló fejlesztés. Ekkor alakultak ki a mai villamos vontatási rendszerek; különösen az egyenáramú villamosítási és az alacsonyabb periódusszámú 16 2/3 Hz-es — egyfázisú kommutátoros motoros rendszerek terjedtek el. A maga korában példamutató és úttörő vállalkozás volt a 106 km hosszú észak473