A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

földi és magyar szakirodalom, mert az első világháború alatt UFAG (Ungarisches Flugzeugwerke A. G.) néven szerepelt üzem a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára volt és 1916-tól üzemközösségben dolgozott a német Hansa-Brandenburgische Flugzeug Werke-vel, miután ez a vállalkozás belépett az eddigi részvényes magyar nagyvállalatok közé. Az Albertfalván települt gyár és repülőtér 1700 munkást foglalkoztatott, havi gyártási kapacitása 40 repülőgép volt. A cég háború alatti története ugyancsak tárgyalásra került már a Múzeum II. évkönyvében, Rév Pál kutatásai nyomán.

16 A békeszerződés határozatainak végrehajtása során a Részvénytársaság megszüntette repülőgépépítő tevékenységét és faipari termékek gyártására állt át, új cégbejegyzéssel és fúzióval. 1920. március 15-én tartott közgyűlésén a Neuschlosz Ödön és Marcel és Lichtig, Szentlőrinci Parkettagyár Rt. bejelentette, hogy gyárát 2 hónap múlva leszerelni kénytelen és azt tervezi, hogy megveszi a Magyar Repülőgépgyár Rt. Albertfalván levő gyárát, ahol tovább szándékozik repülőgépeket is gyártani „... minek készítésében elődeink vezetőszerepet játszottak." 1920. március 21-én, a közgyűlésen már ki is mondják, hogy a Neuschlosz—Lichtig Faipari Rt. egyesül a Magyar Repülőgépgyár Rt.-gal és új neve: „Neuschlosz— Lichtig Repülőgépgyár és Faipari Rt." lesz. Az új cég tovább folytatja a beolvasztott részvénytársaságok üzemét. Az 1921. július 30-i igazgatói jelentésben szerepel, hogy 1920-ban keresztül vitték a MARE-val a fúziót. „A repülőgépgyártás tudvalevőleg szünetel, de reményünk van, hogy a jövőben ez a termelési ág is megfelelően foglalkoztatva lesz." Az 1922. december 16-i igazgatói jelentés közli, hogy 1920 márciusában a gyár legnagyobb része leégett, ezért 10 hónapig az üzem szünetelt. 1921 végéig tartott a helyreállítás. Az 1923. június 11-i igazgatói jelentésből: 1922-ben „... különös figyelmet érdemel repülőgépgyárunk üzeme. A békeszerződés által felállított tilalom részben megszűnt és megengedi szabatosan körülírt típusok gyártását... ez valamennyi egyéb termelési ágainkat felül fogja múlni.. .** Az 1924. június 19-i igazgatói jelentésből: „1923-ban termelési ágakat csökkentettünk. .. teljes erőnket bútor, karosszéria, gyermekkocsi és repülőgépgyártásra ... fordítottuk." 1926. május 26-án a cég új alapszabálya módosítja a Neuschlosz—Lichtig Repülőgépgyár és Faipari Rt. célját: „Parkettneműeknek és egyéb padozati cikkeknek... mezőgazdasági és egyéb gépek fa alkatrészeinek... repülő és egyéb gépeknek... gyártása, előállítása és forgalomba hozatala."

11 A valóságban ebben az esztendőben a cég a repülőgépek gyártását és minden ezekkel kapcsolatos munkát végleg beszüntetett. A Fővárosi Bíróság cégbírósági levéltárának fenti adataiból kiderül, hogy egykori virágzó repülőgépgyáraink közül — a békeszerződés tilalmi korlátjainak kihirdetése, majd a repülési tilalom feloldása után — egyedül az albertfalvai Neuschlosz—Lichtig gyár tekintette továbbra is reménytkeltő vállalkozásnak a repülőgépgyártást. Ennek a bizakodásnak volt bizonyos alapja. A Kereskedelmi Minisztérium Légiforgalmi Szakosztálya, amely a repülésügy hivatalos szerve volt ebben az időben, a repülőélet újjáélesztésére pályázatot írt ki olyan iskolarepülőgép tervezésére, amely teljesíti a békeszerződés előírásait. Egyben értesítette a Neschlosz—Lichtig gyárat, hogy a pályázatnak megfelelő gépek minta16 K.u.K. Fiieger-Arsenal: idézett kiadványa 20 p. Ungarische Flugzeugwerk A. G., továbbá Rév i. m. 17 Fővárosi Bíróság cégbírósági levéltára: Cg. 4944 sz. iratanyag. 454