A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449
torteljesítményekkel lehetett a repülés kiképzési és forgalmi igényeit hosszú éveken át ellátnunk. 9 A békeszerződés értelmében meg kellett semmisíteni mindazon repülőgépeket, repülőipari létesítményeket és — néhány kivétellel — az összes repülőtereket, amelyeket az intervenciós és antant megszálló csapatok még meghagytak. A teljes megsemmisítés és a repülési tilalom után, 1922 novemberében a magyar repülést jóformán alapjaiból kellett újra felépíteni. A cégbírósági levéltár a megsemmisített magyar repülőgépgyárak történetét az alábbi adatokkal tartja nyilván. A Magyar Lloyd cégbejegyzési története: Az 1913. január 27-én kelt Tanúsítvány szerint ekkor alakult meg Magyar Lloyd Automobil és Motorgyár Rt. néven a repülőgépgyár elődje, és tartotta meg első közgyűlését. Az 1914. április 30-án megtartott közgyűlésén a Magyar Lloyd Automobil és Motorgyár Rt. nevének új formában való bejegyzését határozzák el, „Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt." cégre. 1914. május 5-én hozták nyilvánosságra, hogy a Budapesten létesítendő géperejű gépkocsigyártásra az engedélyt megkapták ugyan, de a súlyos pénzügyi viszonyok miatt ezt a koncessziót nem finanszírozhatták „... mivel az automobil gyártás nem ígérkezik jövedelmező iparágnak, egy külföldi érdekcsoport bevonásával repülőgépek előállításával üzemünket kibővítjük"... „új neve pedig Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rl.-re változik." Az 1915. december 11-én megtartott közgyűlésén előterjesztés történt a cég újabb névbejegyzésére (1. alább). Az 1916. június 26-i igazgatói jelentésből: „A vállalat törekvéseit siker koronázta, mert repülőgépeink kiválóságát a Császári és Királyi Léghajózási Arzenál is elismerte. Repülőgépeink résztvettek a Montenegró feletti harcokban, Milánó, Vicenza, Verona stb. bombázásában. Az Arzenál kívánságára telepünket tovább bővítettük." A közgyűlés a harctéren elesett pilóták hátramaradottjai részére 10 000 koronás alapot rendelt. Az 1916. július 15-i közgyűlésen jóváhagyott alapszabály szerint a cég új neve „Magyar Lloyd Repülőgépgyár és Motorgyár Rt." lett. „Célja: Motorok, mindenfajta automobil, járművek gyártása és javítása, általában a közlekedés céljaira szolgáló berendezések és szerkezetek előállítása..." Az 1917. június 28-i igazgatói beszámolóból: „... A monarchiában ez a gyár az egyedüli, amely eddig csak saját konstrukciójú repülőgépeket gyártott..." Az 1920. július 2-i közgyűlésen úgy határoznak, hogy „... mivel az Rt. most már nemcsak repülőgépeket gyárt, új neve: Magyar Lloyd Művek Rt. lesz." 1920. szeptember 2-án a Magyar Lloyd Művek 5 millió koronára emelte alaptőkéjét és az Rt. célja: „... repülőgépek és motorok, mindenfajta automobil járművek gyártása és javítása... a repülőgép és rokoniparok keretébe eső minden gyártás, úgyszintén a fa- és fémmegmunkálás minden ága." 1923. szeptember 28-án az igazgatóság bejelenti a közgyűlésnek, hogy a gyárnak új irányban való kihasználását véli szükségesnek. Ezért az új üzletév kezdetén (1923. február 1-től) a fa-, fém- és vasipari részt egy külön, teljesen elzárt gyári résszé alakította át és a többi részek más ipari ágban való kihasználásához a szükséges lépéseket megtette. Elhatározta egy papírgyár létesítését és ehhez kapcsolatba lépett egy tőkeerős külföldi csoporttal, amely napi 1—i l / 2 vagon papír gyártására alkalmas 9 Madarász László: A levegő meghódítása. Világirodalmi kiadó, Bp., 1925. 226. p. 452
