A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Ercsényi Pál—Dr. Kovács János: Adatok a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdei vasútjainak történetéből 425

9. ábra. Vontatási és rakodó csoport a felsőtárkányi vasút egyik rakodóján 1948-ban benőtt, elhagyott kitérő vágányon a sínekről kiemelve „bújtatta el" a zsákmányt keresők szeme elől. Felsőtárkány 1944. november 13-án történt felszabadulása után szorgos, a háborús károkat eltüntető munka kezdődött. A 32 helyen sérült vasúti pálya és a két felrobbantott híd sok munkát adott az új élet megszervezőinek, akik 1945. februárjától rendszeresen indították szállítmányaikat a kiürült egri faraktárba. A vasutat és az erdőket akkor még a fokozatosan növekvő állami felügyelet mellett a korábbi tulajdonos, az Egri Érseki Uradalom kezelte. A tényleges átvételt 1946 januárjában bonyolította le az 1945. nyarán alakult Egri Állami Erdőigazgatóság*. A magyar állami erdőgazdasági üzemek két évvel a felsőtárkányi vasút átvétele után Gruber Andor oki. mérnökkel és Metz István oki. gépészmérnökkel, akik a MÁV szakértői voltak, a többivel együtt e vasút helyzetét is megvizsgáltatták. A két szakember — a gazdaságosság növelését sürgetve — megállapította, hogy az emelkedők miatti osztott szállítást csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha nagyobb teljesítményű mozdonyokat állítanának be. Ám ezeket csak a pálya megerősítése, cseréje után lehetne alkalmazni.

9 Az államosítás utáni években, 1946—49-ben fokozatosan csökkent a faszállítás, viszont nőtt a kőszállítás szerepe (9. ábra). A bervavölgyi Finomszerelvénygyár számára munkásszállítást is végzett a vasút. 1954-ben a Felnémet—Stimetzház közötti szakaszon a személyszállítás is megindult (10. ábra). Az 1950-es években az évi tonnakilométer 1 millió körül mozgott. Ekkoriban akarta a MÁV Gazdasági Vasúti Igazgatósága bekebelezni a felsőtárkányi erdei vasutat, összekötve azt a környék 8 A tanulmányban eddig felhasznált adatokat a MEFAG irattárának Tóth Gyula által gyűjtött adataiból merítettük és támaszkodtunk Felbinger István nyűg. üzemvezető írásos visszaemlékezéseire is, aki 1946 és 1981 között, nyugalomba vonulásáig vezette és szervezte a felsőtárkányi erdei vasutak munkáját. 9 Gruber Andor—Metz István: Beszámoló a MÁLLERD erdei vasutainak állapotáról. (Kézirat.) Bp., 1948. A felsőtárkányi erdei vasútra vonatkozó megállapítások alapján. 439