A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Ercsényi Pál—Dr. Kovács János: Adatok a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdei vasútjainak történetéből 425

vonatkozóan megtaláltuk: „Csillag" elnevezésű gőzmozdony. Pályaszáma: 257501. Gyári száma: 5274. A szállító gyár neve: A. Borsig, szállítási éve: 1903. A mozdony 1966-ig üzemelt. Fennmaradt egy 6 tonnás, 4 tengelyű tűzifaszállításra használt 760 mm-es nyomtávolságú 1620 kg saját tömegű, 6 m hosszú, 1,6 m széles és 1,25 m-es homlokfalakkal ellátott pőrekocsi műszaki leírása is. Ezen találkozunk a vasútüzem első hivatalos nevével, amely így hangzik: „lovag Wessely Károly gőzüzemű erdei vasútja

,

\ Wessely egy jómódú bécsi nagytőkés volt. Annak bizonyságául, hogy nemcsak az építési előírásokat vette komolyan, hanem vasútja üzemeltetését is, egy nyomtatott segédletet adott ki „Utasítás a forgalmi és jelzési szolgálatra nézve'''' címmel

4

. A szilvásváradi és nagyvisnyói erdei vasút 1908. július 29—20-i közigazgatási bejárása alkalmával az erre a célra alakult bizottság az engedélyezési, az építési és üzemeltetési feltételeket tárgyalta meg. A vasúthálózat létesítését 50 évre engedélyezték Wessely és jogutódja számára. A vasút a tulajdonos erdei és egyéb gazdasági termékeinek szállításán kívül az üzemhez tartozó anyagok és eszközök szállítására létesült elsősorban, de megengedték rajta az alkalmazottak és munkások utaztatását is. Abban az esetben, ha a vasút idegen felek részére is vállalt volna fuvarozást és azt korlátolt közforgalomra is berendezték volna, a közmunka és közlekedési miniszter 1888. augusztus 1-én kiadott 37553 sz. rendeletének életbe léptetését helyezték kilátásba. Az engedélyezés egyik szigorú, 20%-os bírsághoz kötött feltétele volt, hogy a vasutat a hazai ipar termékeinek felhasználásával kell megépíteni és a járművek mellett a többi forgalmi eszközt is a hazai iparból kellett beszerezni. Az építési feltételek egyfelől a normál nyomtávolságú iparvágány, másfelől a kisvasút és a siklópálya építésével kapcsolatos megkötéseket rögzítették. Amíg az iparvágány kiágazó váltóját „i" rendszerű új anyagból építették, magát a vágányt használt, de legalább 20,4 kg-os sínből írták elő, új tölgy talpfákra. Az erdei vasút vonalain a gőzüzemű részeken a legalább 12 kg-os, a lóüzemű vonalszakaszokon 7 kg-os acélsínek használatát írták elő. A váltók csúcssínesek voltak. Az állomásokon és a kitérőkben a vágányokat úgy kellett kialakítani, hogy azokon a tengelyek távolsága legalább 1 m-rel nagyobb legyen, mint a forgalmi eszközök legnagyobb szélessége. A 12/16 cm-es keresztmetszetű talpfák tölgy- vagy bükkfából, illetve vörösfenyőből készültek, és azokat 1,8 m széles és a talpfák alatt legalább 20 cm mély kavicságyba fektették. Az útátjáróknál vagy vezetősíneket, vagy keményfából faragott vezérgerendákat alkalmaztak. A kétvágányú, 5,6 m koronaszélességű siklópálya építési feltételei az alépítményt illetően megegyeztek az erdei vasutakra vonatkozó előírásokkal. A pályán a kavicságy koronaszélessége 4,8 m volt. A pálya legnagyobb emelkedését 610%0-ben határozták meg. A felépítmény ágyazatát, a lecsúszás ellen, sűrűn bevert cölöpökkel biztosították. A pálya vonókötelei csak hatszoros biztonsággal üzemelhettek, megfelelő vezetékhengerek és kötélkorongok alkalmazásával. A biztonsági berendezések mellett a pályán telefonvonal létesítését is előírták. A siklópályán a személyszállítást nem engedélyezték. Sötétedés után, vagy ködben csak kivételes esetben közlekedhettek a vonatok, elől fehér színű vetítő, hátul vörös jelzőlámpával ellátva. A vonatok és az önálló vonatként közlekedtetett kocsik között legalább 200 m távolságot kellett tartani. A vonatokba annyi fékes kocsit soroztak be, hogy mindenütt a vonat teljes tömegének az illettő vonal legnagyobb emelkedéséhez képest megállapítandó hányada fékezett 4 Az utasítás egy példánya Gál Gyula szilvásváradi tanár tulajdonában megtalálható, amint arról Tóth Gyula: A szilvásváradi eredéi vasutak története c. cikkében (Erdőgazdaság és Faipra IERFA], 1977. évi 2. sz. 17—18. p.) tudósít. 430