A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején 403

A felsorolt három mellett még két templom-terve szerzett díjat és elismerést: az erzsébetvárosi katolikus (1892) és a lipótvárosi zsidó (1899) templom; ezek azonban nem épültek meg. A szerkezet kérdéseivel való vívódások, a nagy terek áthidalásával való kísérletezés vezette el Pecz Samut oda, hogy a modern acél- és vasbeton-szerkezeteket összeötvözze a gótikus alaprajzzal és felépítéssel; bizonyára e téren elért eredményeivel érdemelte ki Zielinski Szilárdnak, a vasbetonépítés magyarországi meghonosítójának bizalmát és megbecsülését. 1893-ban nemzetközi pályázat győzteseként kezdhetett hozzá a Vámház téri (ma: Dimitrov tér) központi vásárcsarnok megépítéséhez. Az 1896-ban elkészült, színezett tégla homlokzatú, kváderkövekkel erősített, mértéktartóan gótizáló épület ma is Budapest egyik legharmonikusabb csarnok-épülete, hatalmas belső terével a mai igényeket is jól szolgálja (5. ábra). Ugyanilyen kísérletezés jegyében tervezte Pecz Samu a Múzeum körúti egyetemi épületek között álló Gólyavárat, amely 1898-ban — az akkori Műegyetem területén — fél év alatt épült fel, s 600 személyes befogadóképességével a főváros legnagyobb egyetemi előadóterme volt. A század első évtizedében már készen állt több eredeti felfogású bérház és magánház építkezése, s 1909-ben fejeződött be Pecz Samu tervei alapján az új Műegyetem könyvtárának építése, amelynek gótikus hálóboltozata akkor Európában a legnagyobb ívű téglaboltozat volt. Keresve sem lehetett volna tehát alkalmasabb építészt találni egy új közlekedési múzeum létrehozásához. Pecz Samu el is készítette a vázlatterveket; aláírásával ellátott három nagyméretű rajzát — a méltóságteljesen egyszerű homlokzat temperaképét, a földszinti és az emeleti alaprajzot — ma is őrzi Múzeumunk archívuma. A gótika szerkezeti elemeit fedezhetjük fel a múzeumépület részletein is, az alaprajzszerkezetben, az emeleti nagy hálóboltozatban és a két alacsonyabb „mellékhajó" boltozásában, a sokszögű sarokbástya kiképzésében; a díszítmények azonban szinte teljesen háttérbe szorultak, a funkció szolgálatában állanak (a két kaputorony pl. lépcsőházat rejt): az épület ezért szép és korszerű (6., 7. és 8. ábra). 5. ábra. A központi vásárcsarnok, Pecz Samu alkotása 409