A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején 403
DR. DIENES ISTVÁNNÉ A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM BŐVÍTÉSÉNEK TERVEI SZÁZADUNK ELEJÉN A múzeumok alapítása — nemcsak Magyarországon, másutt is — ritkán esett egybe épületük ünnepélyes alapkó'-letételével. Hazánk legelső' múzeuma, a Magyar Nemzeti Múzeum 45 évet várt arra, hogy Széchényi Ferenc 1802-ben a nemzetnek adományozott gyűjteménye — ideiglenes tárolás után — végleges elhelyezést nyerjen; az 1872ben alapított Iparművészeti Múzeum anyaga is több mint 20 esztendőt töltött a Képzőművészeti Akadémia Sugár úti (ma: Népköztársaság útja) épületébe zsúfolva, amíg beköltözhetett mai otthonába. Budapest e két legtisztább stílusú, patinás múzeumépülete — Pollack Mihály 1847-ben megnyitott klasszicista palotája és Lechner Ödön 1896-ban elkészült, a népművészettől ihletett magyar szecessziós mesterműve — ma is fővárosunk legszebb épületei közé tartozik. Az intézmények neve rég összeforrott a számukra emelt épülettel; az indulás nehéz évtizedeire ma már csak a múzeumtörténet emlékezik. A Közlekedési Múzeum életében is volt egy időszak, amikor úgy látszott, hogy sorsa hasonló módon alakul: a megalapítását követő egy-két évtizedes várakozás után olyan új otthont kap, amelyet sajátos gyűjteménye számára a kor egyik nagynevű, kitűnő építésze tervezett, a forma és a funkció tökéletes összhangjának megteremtésével. Ha ez a nagyszabású terv a maga idejében megvalósul, nemcsak Budapest lett volna gazdagabb egy újabb jellegzetes múzeumépülettel, hanem egész Európa egyik legszebb, legcélszerűbb műszaki múzeuma születhetett volna meg, méltó versenytársa a híres müncheni Deutsches Museumnak. Erről a tervről, létrejöttének és elakadásának körülményeiről kíván megemlékezni ez az írás. A Közl.kedési Múzeum megalapítása nem véletlenül történt a millenniumi ünnepségek idején. Az ország fennállásának ezeréves fordulója valóságos múzeumszervezési hullámot indított el a történelmi érdeklődés felébresztésével: az 1896. évi VIII. te. mondta ki a Szépművészeti Múzeum megalapítását; létrejött a Mezőgazdasági Múzeum, megnyílt az új Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum. A Közlekedési Múzeum tulajdonképpen ugyanannak a ténynek köszönheti megteremtését, mint a Mezőgazdasági Múzeum: a millenniumi kiállításra nagy gonddal egybegyűjtött anyag a vártnál is nagyobb sikert aratott, s olyan sokrétű, gazdag és látványos volt, hogy felelőtlen mulasztás lett volna elkallódni hagyni. Hogy csak egyetlen csoportot ragadjunk ki: 21 db mozdony és 59 vasúti kocsi műszakilag tökéletes modellje készült el 1:5 arányú kicsinyítésben a millenniumi kiállítás számára; ezek a példányok képezték az alapját annak a fölbecsülhetetlen értékű gyűjteménynek, amely ma is a világon egyedülálló nevezetessége Múzeumunknak. A két múzeum történetének hasonlósága folytatódik abban is, hogy az ezredéves kiállításra emelt 403
