A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Kerényi Imre: A budapesti metró mozgólépcsőin bekövetkezett események elemzése. = Városi Közlekedés, 1975. évi 5. sz. 399—402. p. A mozgólépcsőn bekövetkezett balesetek statisztikájának vizsgálata az 1971—74. években azt mutatta, hogy elsősorban az idősebbek és az ittas utasok szenvednek balesetet, és a balesetek összes száma csökkenő tendenciát mutat. Bata István: A budapesti metró mozgólépcsőinek főjavítása. = Városi Közlekedés, 1975. évi 5. sz. 420—423. p. A metró állomásain 30 mozgólépcső van eddig beépítve, és 100 000 km-es futásteljesítmény után kell elvégezni főjavításukat. A cikk ismerteti a főjavítás technológiáját, a főműhelyben végezhető javítási munkákat és az erre szolgáló technológiai berendezéseket, az alkatrészellátás nehézségeit, az utasforgalom lebonyolítását a főjavítás alatt, s az ezzel szerzett eddigi tapasztalatokat, valamint a javítások átlagos időtartamát. Kiss Iván: Millenniumi Földalatti Vasúti Napok. — Városi Közlekedés, 1976. évi 1. sz. 33—35. p. 1975. október 28-án nyílt meg a Földalatti Vasúti Múzeum, a vasút 80. évfordulója jegyében pedig tudományos ülésszakot rendeztek. A cikk ismerteti az ülés programját és az ezzel kapcsolatos egyéb rendezvényeket, közli a témában korábban megjelent cikkek bibliográfiáját és képeket mutat a múzeum megnyitásáról. Nagy Ervin: A millenniumi földalatti vasút hatása Budapest közlekedésére. = Városi Közlekedés, 1976. évi 1. sz. 36—41. p. A szerző áttekinti Budapest közlekedésének múltját, s ennek keretében a földalatti vasút történetét és fejlesztésének terveit. Külön fejezet foglalkozik a rekonstrukció eredményeként kialakult mai állapotával és a jövő fejlesztési lehetőségeivel. A cikket fényképek és térképvázlatok illusztrálják. Szabó Dezső: Kis mélységű földalatti vasutak. = Városi Közlekedés, 1976. évi 1. sz. 42—51. p. A közlemény néhány külföldi példa és a hazai tapasztalatok ismertetésével tárgyalja azokat a sajátos problémákat, amelyek ezeknek a vasutaknak az építését és üzemét jellemzik. Szól a premetró rendszerről és képeket, rajzokat közöl a tárgyalt vonalakról. Berényi János—Tóth Pálné: A fővárosi gyorsvasúti hálózat távlati utasforgalmának meghatározása. = Városi Közlekedés, 1976. évi 2. sz. 87—96. p. A cikk ismerteti az OMFB 1973. évi javaslata alapján készült távlati gyorsvasúti hálózattervet, majd a hálózat utasforgalmának számítására alkalmas módszer kidolgozását. Balogh László: A budapesti metró üzemének hat éve. = Városi Közlekedés, 1976. évi 3. sz. 181—184. p. A cikk tárgyalja az üzem mennyiségi és minőségi jellemzőit, az üzem biztonságának alakulását és a személyzeti létszám változásait. Ezután a metróüzemben szerzett tapasztalatokat foglalja össze, és felhívja a figyelmet néhány hiányosságra is. A Városi Közlekedés c. lap metró száma az észak—déli metróvonal átadása alkalmára. 1976. évi 6. sz. A lap Szépvölgyi Zoltán előszavát és tíz tanulmányt közöl a metró építésével és üzemeltetésével foglalkozó neves szakemberek tollából. Az UVATERV Műszaki Közlemények c. lap metró száma az észak—déli vonal első szakaszának üzembe helyezése alkalmából. 1976. évi 2. sz. Skoda Lajos igazgató előszavát és három tanulmányt közöl a lap a budapesti metróhálózat tervezéséről, az észak—déli vonal első szakaszának tervezéséről és a metróhálózat további szakaszainak tervezéséről. A tanulmányokat fehér-fekete és színes fényképek, rajzok és térképvázlatok egészítik ki. 396