A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

A tanulmány ismerteti a budapesti tömegközlekedés kezdeteit, majd a földalatti vasút első terveit és építésének történetét, járműveit és fejlesztésének tervezett változatait a századfordulón. A harmadik fejezet az 1923-ig terjedő időszak forgalmát és üzemi életét tárgyalja. A negyedik a BSZKRT által végrehajtott műszaki rekonstrukcióról emlékezik meg. Az utolsó fejezetben a felszabadulás utáni időszak történetét ismerjük meg, a pótkocsis közlekedés, a metróval kiépített kapcsolat és a teljes rekonstrukció során végrehajtott változásokkal. Függelékként ismerteti a szerző a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumot. Idegen nyelvű ismertetések és forrásjegyzék zárják a tanulmányt. Fényképek és rajzok illusztrálják. Gyene László: A millenniumi földalatti vasút szerepe Budapest tömegközlekedésében. = Városi Közlekedés, 1975. évi 4. sz. 275—278. p. A vonal rövid történetének, rekonstrukciójának, mai forgalmának és bővítési terveinek összefoglalása. Sinkó Miklós: A millenniumi földalatti vasút rekonstrukciója. = Városi Közlekedés, 1975. évi 4. sz. 279—283. p. A felújítás előzményei, a kivitelező munka: a pálya és a járművek rekonstrukciója. Az energiaellátás, a jelző- és biztosítóberendezések, a járműtelep és a közlekedési kapcsolatok ismertetése. A beruházás értékelése. Képes és térképes illusztráció. Danka Miklós: Műszaki újdonságok a millenniumi földalatti vasút üzemében. = Városi Közlekedés, 1975. évi 4. sz. 284—286. p. A cikk az új motorkocsikon alkalmazott műszaki berendezések és az új járműtelep modern felszerelésének ismertetését nyújtja fényképes, rajzos illusztrációkkal. Gábor Péter: A millenniumi földalatti vasút új kocsijainak villamos berendezése. = Városi Közlekedés, 1975. évi 4. sz. 287—293. p. A 21 háromrészes, csuklós szerkezetű új kocsit a Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár fejlesztette ki és készítette el. Ezeknek a fő műszaki jellemzőit, a főáramkör kapcsolását, a villamos fékkapcsolást, a fontos abb főáramköri villamos készülékeket, a vezérlő áramköröket, segédüzemi berendezéseket, a világítást és a villamos berendezés beépítését ismerteti a cikk. Czére Béla: Földalatti vasúti múzeum Budapesten. = Városi Közlekedés, 1975. évi 5. sz. 294—298. p. A szerző a budapesti városi tömegközlekedés történetének áttekintése után a földalatti vasúti múzeum kialakításának előzményeit, tervezését és építését, majd a kiállítás tárgyait és dokumentumait ismerteti, fényképek és térképvázlatok felhasználásával. Medveczki Ágnes: Szemelvények a millenniumi földalatti vasút történetéből. = Városi Közlekedés, 1975. évi 4. sz. 299—303. p. Az első tervek, járművek, jegyautomaták, alagút szerkezeti megoldások, a fJépímény, a biztosító berendezés, az állomások és lépcsőházak csarnokai, a kocsivezető számára kiadott utasítás és a fejlesztés tervei képezik a történeti szemelvények anyagát. Metróépítési konferencia 2. Balatonfüred—Budapest. 1975. május 12—15. Rend.: Közlekedéstudományi Egyesület. Előadások. Szerk.: Rózsa László. Bp., 1975. UVATERV házi soksz. 219 p. A konferencia célkitűzése az építéstechnológiai kérdések megtárgyalása volt. A metróépítés kérdéseit három szekcióban tárgyalták: 1) zárt módszerrel épülő földalatti szerkezetek tervezése, 2) az alagutak zárt módszerű kivitelezésének kérdései, 3) alagutak nyitott módszerű tervezésének és építésének kérdései. A konferencia negyedik ülésén egy-egy város új metróvonalait ismertették. Kelemen János: Az 1975. évi balatonfüredi metróépítési konferencia. = Városi Közlekedés, 1975. évi 4. sz. 310. p. Rövid beszámoló a fenti konferencia programjáról és lefolyásáról. 395