A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Az észak—déli vonal Deák téri állomása 14 m-rel magasabban fekszik, mint a kelet—nyugati vonal alagútja. A két állomást átjáró folyosó köti össze. A két vonalalagutat üzemi alagút is összekapcsolja, hogy a szerelvények a két vonalról át tudjanak járni a Fehér úti kocsiszínbe. A szerkezeti kialakítást és építési munkamódszereket mutatja be a közlemény, rajzos illusztrációkkal. Keleti Imre: A londoni földalatti vasút Picadilly vonalának meghosszabbítása Heathrow Airport-ig. = Mélyépítéstudományi Szemle, 1974. évi 7. sz. 292—302. p. London nemzetközi repüló'terének forgalma megközelíti a húszmillió utast évente. Ez indokolja a tömegközlekedési rendszerbe való bekapcsolását az ismertetett 5,6 km-es metrószakasz kiépítésével. Ezt az építkezést mutatja be a tanulmány, térképvázlatok, méretes alagút keresztmetszeti rajzok és statisztikai táblázatok kíséretében. Rózsa László: A szovjet tapasztalatok felhasználása a budapesti metró építésénél. = Mélyépítéstudományi Szemle, 1974. évi 9. sz. 404—410. p. A cikk ismerteti a szovjet metróépítés rövid történetét és a budapesti metró építésénél felhasznált szovjet tapasztalatokat, valamint azokat a szerveket, amelyek a magyar metróépítést szovjet részről segítették. A közleményt fényképek és rajzok illusztrálják. Ullrich Zoltán: A budapesti észak—déli metróvonal építése során várható süllyedésekről. = Mélyépítéstudományi Szemle, 1974. évi 12. sz. 519—523. p. A szerző' előbb ismerteti a használatos süllyedésvizsgálati prognosztizáló eljárásokat, az UVATERV süllyedési prognózisát az észak—déli metróvonalra, majd a tapasztalati eredményeket és a felszíni süllyedések csökkentési lehetőségeit. Irodalomjegyzék zárja a közleményt. Barsi Péter: A millenniumi földalatti vasút rekonstrukciója. = Városi Közlekedés, 1974. évi 3. sz. 240—242. p. A közelmény a fenti című tudományos diákköri dolgozat tartalmának kivonatos ismertetése. A dolgozat az új típusú szerelvényekkel folytatott kísérleti futásvizsgálatok és mérések eredményeit foglalja össze. Horváth Attila—Kerkápoly Endre: Földalatti gyorsvasutak pályaszerkezetei. Bp., 1974. Műszaki Könyvkiadó, 239 p. A szakkönyv a bevezetés után hat fejezetben foglalja össze a pályaszerkezettel kapcsolatos ismereteket. Ismerteti a földalatti vasutaknak a pályaszerkezettel szembeni követelményeit, a szerkezeti megoldásokat, a budapesti földalatti vasút pályaszerkezetét, a felépítmény-méretezés kérdéseit, a villamos szigetelőképesség vizsgálatát és a rezgés- és zajmérés módszereit a földalatti vasutakon. Végül irodalomjegyzéket közöl. Molnár János: A budapesti metró észak—déli vonalának szellőző berendezése. = UVATERV Műszaki Közlemények, 1975. évi 1—2. sz. 124 p. A rendszer lényegében azonos a kelet—nyugati vonal kialakított fő- és segédüzemi szellőztetéssel. A számításba vett hőtermelődés a vonalon 14 400 000 kcal/óra. A szellőzést állítható lapátszögű axiálventillátorok biztosítják. Az alagútszél csökkentése érdekében 20 m-enként összekötő alagutakat nyitnak. Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút faburkolatú motorkocsija. = A Közlekedési Múzeum évkönyve II. 1972—1973. Bp., 1975. Közdok, 349—354. p. A közlemény ismerteti a földalatti 19. pályaszámú eredeti faburkolatú kocsiját és az időközben végzett átalakításokat, összehasonlítja az eredeti dokumentáció alapján készült 1:25 méretarányú modell berendezéseivel. A cikket fényképek illusztrálják. Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút. Bp., 1975. Közdok, 61 p. (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4.) 394