A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Enyedy László: A földalatti alagút ja a Duna alatt. = Élet és Tudomány, 1968. évi 31. sz. 1454. p. A cikk az alagút fúrását megelőző geológiai vizsgálatokról és azok eredményeiről számol be, s közli, hogy az alagút elkészítése várhatóan nem ütközik nehézségekbe. Áttekintés a földalatti vasúttal rendelkező országokról. = Közlekedési Közlöny, 1969. évi 13. sz. 276. p. A cikk a hálózat hosszának sorrendjében sorolja fel a metróval rendelkező országokat, közli az első vonal üzembe helyezésének évét, a lakosság számát és az évi utasszámot. Harminc országot, illetve várost sorol fel. Az adatokat táblázatba foglalja. Automata jegyellenőrzést vezetnek be a londoni metrónál. = Közlekedési Közlöny, 1969. évi 21. sz. 419. p. A londoni metrónál 1964 óta kísérleteznek jegykiadó automatákkal, és ezeket takarékossági okokból általánosan be akarják vezetni. Bonyolulttá teszi a kérdést, hogy igen sokféle jegyet használnak a különféle viszonylatokon. A Icndcni metró új vonala. = Közlekedési Közlöny, 1969. évi 42. sz. 799. p. A Viktória vonal északi szakaszának ismertetése röviden: költségei, hossza, teljesítménye, jegyautomatái, irányvonala

; Enyedy László: Metróállomásaink. = Élet és Tudomány, 1969. évi 23. sz. 1071— 1C76. p. A londoni és moszkvai metróállomások rövid bemutatása után a budapesti metró első szakaszának állomástípusait mutatja be a szerző, különösen az ikercsöves megoldást részletezi. A cikket fényképek illusztrálják. Enyedy László: Épülnek metróállomásaink. — Élet és Tudomány, 1969. évi 40. sz. 1880. p. A Fehér út—Deák tér közötti első szakasz állomásait mutatja be a cikk fényképek és vázlatrajzok segítségével. Minden állomás leírásakor a tervező építész nevét is közli. Rózsa László: A budapesti földalatti vasút tervezése és építése. = UVATERV Műszaki Közlemények, 1969. évi 1. sz. 49—58. p. Ahhoz, hogy egy városban a metrónak döntő szerepe legyen a tömegközlekedésben, az egész hálózat kiépülése szükséges. Addig is van tehermentesítő szerepe. A cikk a továbbiakban a budapesti metró forgalmi kérdéseivel, teljesítőképességével, vonalvezetésével és üzemi berendezéseivel foglalkozik. Ismerteti az építkezés geológiai viszonyait, a munkahelyek telepítését, az aknamélyítést, az alagút és az állomások kialakításának módszereit és külön szól a szigetelésekről. Fényképek, vázlatrajzok és térkép egészíti ki a közleményt. Bedő Aladár: A budapesti metró szellőzési problémáinak korszerű megoldása. — UVATERV Műszaki Közlemények, 1969. évi 2. sz. 48—52. p. A kelet—nyugati vonalon többek között 6 900 000 Kcal óránkénti hőfejlődéssel is számoltak, ezért szükséges a mesterséges szellőztetés. A közlemény ennek a megoldását tárgyalja részletesen. Közli a szellőztetés folyamatának elvi sémáját is az egész vonalra, és fényképen mutatja be az alkalmazott axiálventillátort. Müller László: A budapesti metró áramellátása. = UVATERV Műszaki Közlemények, 1969. évi 2. sz. 53—58. p. A vonatok üzemi feszültsége 825 V egyenáram. A szerző ismerteti az áramátalakítókat, az alállomásokon alkalmazott berendezéseket, az automatikát, az érintésvédelmi és biztosító berendezéseket, a központi energiairányítót és az üzemi, szükség- és vészvilágítást biztosító berendezéseket. A közleményt fényképek illusztrálják. 386