A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

A szerző áttekinti a különféle vágánykapcsolatok variánsait, közli tervezésük alapelveit és a szükséges alapadatok számítási módjait. Makovszkij, V. L.: A moszkvai Metró. = Természet és Technika, 1953. évi 8. sz. 468—474. p. Képes beszámoló a moszkvai metró vonalairól, alagút- és állomási építményeiről és a járművekről. Széchy Endre: A munkavédelem szervezése és eredményei a földalatti vasút építésénél. = Mélyépítéstudományi Szemle, 1953. évi 10. sz. 485—487. p. A cikk felsorolja a balesetek okait, majd ismerteti a munkavédelem szervezetét, a munkavédelmi iroda tevékenységét és az ellenőrző orvosi szolgálatot. Külön fejezetekben ismerkedhetünk meg az egészségvédelmi intézkedésekkel és a szociális ellátottsággal. Duchon Béla: A budapesti földalatti vasút geodéziai munkálatai. = Mélyépítéstudományi Szemle, 1953. évi 11—12. sz. 594—600. p. A cikk ismerteti a geodéták munkafeladatait, a budapesti felszíni háromszöghálózatot és ennek alkalmazását a földalatti vasút építkezésénél. Beszámol a közvetlen tájékozásra szolgáló magaspontok létesítéséről, a földalatti iránylevitelről és a pontjelölésekről a földalatti munkahelyeken, végül ismerteti a 9. és 10. munkahelyek között végzett lyukasztó mérések eredményeit. Oláh Sándor: A földalatti vasút CB telefon üzemének biztosítása alagúti kábelekkel. — Szocialista Posta, 1953. évi 24. sz. 376. p. Széchy Károly: Miért lesz különleges építmény a földalatti gyorsvasút? = Élet és Tudomány, 1953. évi 32. sz. 995—998. p. Beszámoló azokról a különleges feladatokról, amelyeket a mélyvezetésű alagutak és állomások kiépítése során meg kell oldania az építőknek. A cikket képek illusztrálják. Vincze Vilmos: A budapesti földalatti vasút felszíni szabatos geodéziai munkái. = Földméréstani Közlemények, 1953. évi 2. sz. 77. p. Az 1932—35. években létesített, az állami hálózattól független budapesti háromszöghálózat szolgált alapul a földalatti vasút geodéziai munkáihoz. Ennek alapján szerkesztették meg az irányvonalakat és létesítették a további munkákhoz szükséges magaspontokat. Az ezzel kapcsolatos problémákat és megoldásaikat ismerteti a közlemény. Széchy Károly: A moszkvai földalatti vasútépítés újabb eredményei és ezek felhasználási lehetőségei hazai viszonylatban. Bp., 1954. Felsőoktatási Jegyzetellátó. 63 p. (Mérnöktovábbképző Intézet előadásai) A bevezetésben a moszkvai metró építési üteméről és az ott dolgozó mérnökök szakképzési rendszeréről tájékoztat a szerző. Ezután ismerteti a moszkvai és leningrádi talajviszonyokat és ezek hatását a vonalvezetésre. A harmadik rész a vonaltervezés irányelveit foglalja össze a moszkvai, a leningrádi és a budapesti földalatti vasút építésénél. Majd az építés technikájáról szól az aknasüllyesztés, a szellőző táró és pajzskamra építése a vonali és állomási alagútépítés munkálatainál, végül a munkaszervezési tapasztalatokat vázolja. A kötetet sok ábra és irodalomjegyzék egészíti ki. Duchon Béla: A budapesti földalatti vasút terepszinti hálózata. Bp., 1954. Felsőoktatási Jegyzetellátó k. 32 p. (Mérnöktovábbképző Intézet előadásai.) A tanulmány bevezetése a burkolat alatti és a mélyvezetésű földalatti vasutak és az építésüknél alkalmazott geodéziai eljárások eltérő vonásaival foglalkozik. A további fejezetek az iránylevitel, a moszkvai alapponthálózat, a varsói földalatti vasút felszíni geodéziai munkálatai, a budapesti felszíni hálózat, a kapcsoló háromszögek tájékozásához szükséges felszíni mérések, az aknafüggélyezések és a lyukasztási hiba kérdésköreit tárgyalják. A füzetet rövid irodalomjegyzék egészíti ki. 381