A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

ről számol be a cikk. Bemutatja a moszkvai földalatti vasutat, majd a szerelvényekről és a forgalomról számol be. Két fénykép és egy vázlatos rajz illusztrálja. György István: Földalatti vasút. = Természet és Technika, 1950. évi 11. sz. 650— 659. p. Röviden vázolja a korábbi terveket, majd az előmunkálatokról ír. A kelet-nyugati vonalat térképvázlat segítségével részletesebben ismerteti, beszél a mélyvezetés előnyeiről, a vonal építéséről fúrópajzsok segítségével, az állomások építéséről, a szellőztetés eszközeiről. Bemutatja a járműveket, a biztosító berendezéseket. Fényképek és rajzok illusztrálják a közleményt. Barisnyikov, A.—Szmirnov, M.: A Metró építése. = Szovjet Kultúra, 1950. évi 5. sz. 18—22. p. Beszámolnak a szerzők a moszkvai metró építésének történetéről, vonalhálózatáról. Ismertetik az alagútépítési technikákat és az építés közben szerzett tapasztalatokat. A cikket fényképek és magyarázó rajzok illusztrálják. György István: Ilyen mű Magyarországon még nem épült. = Élet és Tudomány, 1950. évi 40. sz. A földalatti gyorsvasút építkezéseinek további leírása. Zoltán Péter: így épül a budapesti Metró. Bp., 1950. Népszava k. 50 p. A nagyközönség tájékoztatására érdekes formában foglalja össze a szerző a budapesti földalatti vasút építésének hatalmas munkáját és a várható eredményeket a forgalom könnyítésében és gyorsításában. Élményszerű riportokban ismerteti a munkahelyeket, s adatokkal szolgál az építkezésről. Sok szakmai kifejezést ismertet meg a sorok közt az olvasóval. A kötetet rajzos ábrák díszítik. Rákos Ferenc: Márványpaloták a föld alatt, a moszkvai Metró. Bp., 1950. Magyar— Szovjet Társaság k. 46 p. A moszkvai metró építésének, vonalainak és állomásainak bemutatása. Rostássy István: A moszkvai Metró. = Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés. 1950. évi 6. sz. 4—20. p. A moszkvai városi tömegközlekedés kezdetei az Októberi Forradalomig. A moszkvai metró tervezése és építésének szakaszai. Építési technológiák és problémák. Alagutak és állomások bemutatása. Járművek, áramellátás és a forgalom alakulása. Részletes ismertetés adatokkal. Széchy Károly: A budapesti földalatti vasút jelentősége az ötéves tervben. — Természet és Technika, 1951. évi 8. sz. 449—455. p. A cikk négy szempontból foglalkozik a földalatti vasúttal: tárgyalja közlekedési, ipari, tudományos és művészeti jelentőségét. Kiemeli, hogy gyorsan és nagy távolságra szállít egyszerre nagy tömegeket, az ipart új módszerek és gyártmányok kifejlesztésének feladatával ösztönzi, a tudomány számára új eljárások kidolgozása és vizsgálata jelent nagy feladatot, a művészetek számára a belső tér művészi megtervezése és díszítése jelent szép feladatot. Teknős Péter: Földalatti gyorsvasút. Bp., 1951. Ifjúsági k. 180 p. Az ifjúság számára könnyen érthető formában megírt kötet tájékoztat Budapest közlekedésének történetéről, valamint a moszkvai, párizsi, londoni és berlini földalatti vasutakról. A negyedik rész a budapesti földalatti gyorsvasút munkahelyeivel, építési módszereivel és műszaki berendezéseivel ismertet meg. A könyv utolsó része a megépítendő budapesti metró várható forgalmával és előnyeivel foglalkozik. Ruisz Rezső: A földalatti gyorsvasút forgalomgyűjtő vonalai. = Közlekedéstudományi Szemle, 1951. évi 11—12. sz. 471—479. p. A metró első vonala megnyitásának hatása a felszíni közlekedésre. A jelenlegi forgalmi helyzet elemzése az 1948. évi utasszámlálás adatai alapján. Forgalomgyűjtő 375