A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

A kocsik 240 személyesek, és a moszkvai metró mintájára épülnek. Beszámol a Duna alatti alagút építésének módjáról, ismerteti a fúrópajzsok működési elvét. Megállapítja, hogy a metró megépítésével ugrásszerű javulás várható a budapesti közlekedésben. Fúrják a Rákóczi utat. = Világosság, 1949. márc. 13-i 61. sz. 5. p. Az ötéves terv keretében földalatti épül, ehhez próbafúrásokat kezdtek a Rákóczi úton, a Baross téren és a Thököly úton. A munkálatokkal kapcsolatos találgatásokról riportszerűen számol be az apró cikk. Mellette egy rajz a fúrótorony és munkások csoportjának képe. Itt az új földalatti terve: egyik vonal Újpestet köti össze Kispesttel és Csepellel a másik a Keletitől a Széna térig fut. = A Mai Nap, 1949. márc. 20-i sz. A rövid beszámoló vázolja a leendő vonalak irányát. Sándor István Tamás: Az új földalatti. = Független Magyarország, 1949. márc. 28-i sz. A cikk beszámol az építési tervekről és ismerteti az épülő vonalakat. Erdős Jenő: Dolgoznak a fúrótornyok Budapest utcáin. — Kis Újság, 1949. ápr. 10-i sz. Beszámoló a földalatti vasút talajkutató próbafúrásairól. Hatvan kilométeres sebességgel fut majd át a Duna alatt az új földalatti vasút = Szikra, 1949. ápr. 15-i sz. Képes beszámoló a földalatti vasút építésének terveiről. Víg István: Hol lesz az új földalatti? = Népszava, 1949. ápr. 24-i sz. 10. p. Riportszerű beszámoló a földalatti építéséről, a tervezett vonalak ábrázolásával. R., B.: Kirándulás a föld alá. = Március Tizenötödike, 1949. máj. 1-i sz. A fentiekhez hasonló illusztrált beszámoló a földalatti vasútról. Pánczél Lajos: Hogyan született meg a pesti földalatti villamos? = Kis Újság, 1949. máj. 10-i sz. A millenniumi földalatti vasút építésének története. Milyen mélységben robog majd a gyorsvasút? = Kis Újság, 1949. máj. 11-i sz. A budapesti metró építésének tervei és tapasztalatai az előzetes vizsgálatok és felmérések alapján. A Moszkvai Metró munkamódszereivel épül a földalatti gyorsvasút. = Népszava, 1950. szept. 21-i és 22-i sz. A gyorsvasút a korszerű budapesti közlekedés nélkülözhetetlen alkotó eleme. A Minisztertanács határozata a földalatti gyorsvasút építéséről. = Népszava, 1950. szept. 17-i sz. György István: A Minisztertanács határozata a földalatti gyorsvasút építéséről. = Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950. évi 10. sz. 3—21. p. Idézi a határozatot, amely szerint: „Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós — kelet-nyugati és észak-déli — és ezeket összefogó körgyűrűs fővonalból álljon", majd vázolja az indoklást. Felsorolja a korábbi terveket és a felszabadulás utáni előmunkálatokat. Ezt követően részletesen ismerteti a kiépítendő vonalakat, állomásokat, a forgalom előrebecslését, az alagutak építési módját, a mozgólépcsőket, a szellőztetést, a járműveket adataikkal, az áramellátást, a biztosító berendezéseket stb. A cikket térképvázlat és a moszkvai metró állomásainak fényképei díszítik. Rostássy István: A budapesti földalatti gyorsvasút tervéről és a moszkvai metróról. = Magyar—Szovjet Közgazdasági Szemle, 1950. évi 11/12. sz. 502—513. p.. Ember Gábor: Májusban megindul a földalatti gyorsvasút építkezése. = Élet és Tudomány, 1950. évi 21. sz. 561—563. p. Előbb a próbafúrásokról, majd az alagutak építésének módjáról és vonalvezetésé374