A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355
Szász Albert: Az új berlini földalatti gyorsvasutak építése. Bp., 1912. Kilián ny. 56 p. (Kny: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1912. évf. 30—31. sz.) A tanulmány három fejezetre oszlik. Az elsőben a kövezetalatti alagutak újabb építési technikájáról számol be a szerző', vázlatrajzok és fényképek segítségével. A másodikban az új berlini gyorsvasutak vonalvezetésével ismertet meg, térkép és fényképek alapján. A harmadik fejezet pedig az új vonalak nevezetesebb szakaszait: a charlottenburgi, a wilnersdorfi és a nordringi szakaszokat mutatja be gazdag ábraanyaggal. Szász Albert: New-York új földalatti vasútvonalainak alagútjai. = Magyar Mérnökés Építész Egylet Közlönye, 1912. évi 12. sz. 210. p. A cikk a víz alatti mélyvezetésű alagutak pajzsos és sűrített levegőben végzett építéséről számol be. Az ismertetést fényképek illusztrálják. Garády Sándor—Görög Sándor: A budapesti személypályaudvarok kérdése a közúti vasúti közlekedéssel kapcsolatban. Bp. [1912] Pátria ny. 6 p. 1 t. A tanulmány a nagyvasúti pályaudvarok összekötését a budai oldal bekapcsolásával tervezi, a gyorsvasúti forgalomra vonatkozó terv csak érinti a földalatti vonalát. Szász Albert: A hamburgi elektromos gyorsvasút. (Tanulmányúti közlemény). = Vasúti és Hajózási Hetilap, 1913. évi 14—17. számok. A cikk hat témakört tárgyal: A gyorsvasút megalakulásának története. A vonalvezetés forgalmi jelentősége. A vonalvezetés ismertetése az építés és költségei szempontjából. Az állomások. Az üzemi berendezések. A menetdíjak. A hálózat 28 km-es, egynegyed része fut a vonalaknak alagútban. A szöveget fényképek és rajzos ábrák, valamint egy térkép illusztrálják. (Komor Marcell) Ezrey: A fővárosi közlekedés. = Vállalkozók Lapja, 1917. évi 12. sz. 3. p. A főváros közlekedési gondjainak megoldására vagy nagyvasúti vagy gyorsvasúti hálózatot kellene kiépíteni a föld alatt. Sztrókay István: Nagy-Budapest közlekedési problémái. — Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1921. évi 27—28. sz. 215, 227. p. A tanulmány Budapest, Berlin, Bécs és London közlekedési helyzetének összevetésével sürgeti a helyi közlekedés fejlesztésének egységes tervét. Megemlékezik Lipthay Ágost 1914-ben benyújtott tervéről és a budapesti egyesített vasutak 1918. áprilisában benyújtott újabb tervezetéről. Végül részletesen ismertet egy, a városi vasutak több mérnöke által készített tervet, amely 84 km-es hálózat kiépítését javasolja, 5 főés 1 szárnyvonallal. Ezeket táblázatban foglalja össze, költségszámítást végez és a tervet az Országos Középítési Tanács figyelmébe ajánlja. Cikkét Budapest fő- és vicinális vonalhálózatának térképvázlatával egészíti ki. Kálmán Imre: Harminc éves a pesti földalatti és az első helyről az utolsóra került. = Világ, 1926. évi márc. 14-i sz. A cikk leírja a millenniumi földalatti vasút keletkezésének történetét, az első tervek sorsát, az építkezés menetét, az alagutakat, az áramfejlesztő telepet, a járműveket, a jelzőberendezést. Elemzi a költségeket, leírja a megnyitást, a császár látogatását a vasúton, a megnyitás utáni forgalmat, majd megállapítja, hogy az azóta eltelt 30 év alatt luxusvonat lett a földalattiból, amely az új tarifa bevezetése óta inkább csak játékszer, mint közlekedési eszköz. Bővítésére lenne szükség és az azóta többször is készített gyorsvasúti hálózati tervek megvalósulására ahhoz, hogy ismét az európai nagyvárosok szintjére emeljük Budapest közlekedését. Tóth Emil: Földalatti vasút Londonban a gyors- és teheráru forgalom lebonyolítására. = Technika, 1927. évi 3. sz. 96—97. p. A cikk egy 110 km-es hálózat tervéről tudósít, amely —• kiépítése esetén — a forgalmi és ipari centrumok összekapcsolásával a teheráru forgalom számára épülne ki. 367