A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

adatai, az alagút és az építéséhez használt anyagok minőségi adatai, keresztmetszeti rajzok, vízszigetelés, áramellátás, szerelőmunkák ismertetése. A földalatti vasút lejáró csarnokainak pályázata. — Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1895. évf. 30. p. Az első díjat Francsek Imre, a másodikat Korb Flóris és Giergl Kálmán nyerte. Reymons-Schiller Lajos—Zipernowsky Károly: A magyar metropol vasút. Bp., 1895. Athenaeum ny. 31 p. 3 t. (2. ábra) Budapest közúti forgalmának áttekintése, a közúti vasutak fejlesztési tervei, különösen a metropol vasútnak nevezett gyorsvasúti hálózat kiépítésének és a földalatti vasúthálózat kiterjesztésének tervei. Az egyik legjelentősebb tanulmány a földalatti vasutak múlt század végi irodalmában. Komor Marcell: A földalatti vasút. = Pesti Hírlap, 1896. évf. 203. sz. 4. p. Beszámol arról, hogy milyen lesz az épülő földalatti vasút közlekedése. A budapesti útalatti villamos vasút lejárói. I—//. = Építőipar, 1895. évf. 422—423. és 431—432. p. Illusztrációkkal mutatja be a budapesti földalatti vasút egykori lejáratait. Bíráló jelentés a budapesti földalatti villamos vasút megállóhelyeihez szükséges vaslépcsőházak pályaterveiről. = Építőipar, 1895. évf. 19—20. p. Sztrókay István: A budapesti földalatti elektromos vasút cementvizsgáló állomása. = Építőipar, 1895. évf. 5—7. sz. 16—18. és 25—28. p. Az állomás és a vizsgálati módszerek, eszközök bemutatása. Utazás a villamoson. — Új Idők, 1895. évf. 318—319. p. A kontinens első villamos üzemű földalatti vasútjának bemutatása. A földalatti villamosvasút. = Gazdasági Mérnök, 1895. évf. 351—352. p. Az építkezés ismertetése. A budapesti földalatti elektromos vasút. = Technológiai Lapok, 1896. évi 8. sz. 99. p. A műtanrendőri bejárást április 11-én tartották meg. „A bizottság a Kertész-utczai áramfejlesztő telepet, valamint magát a pályát beható vizsgálat alá vette." Befejezetlennek találták a világítási és jelző berendezéseket, és gyakorlatlannak a személyzetet. Az üzem kezdetét menetrend szerint reggel 6 órában, a zárást este 11 órában állapítják meg. A kocsik 4 percenként fognak közlekedni. A megnyitást a hó végén engedélyezik. A budapesti földalatti elektromos vasúton e hó elején tartották meg az első próbamenetet. = Technológiai Lapok, 1896. évi 3. sz. 36. p. Beszámol a Vörös László által vezetett bizottság utazásáról. Az utazási sebesség 25 km/h volt. A budapesti földalatti elektromos vasút egyik kocsijának elégése. = Technológiai Lapok, 1896. évi 14. sz. 175. p. A 15. számú kocsi üzem közben kigyulladt. A kocsit áramtalanítottak és megpróbálták az alagútból kitolni, de a léghuzattól a tűz feltámadt és a teljes kocsi leégett. Feltételezték, hogy az ellenállások melegedése okozta a tüzet. A budapesti földalatti villamos vasút ismertetése. = Vasúti- és Közlekedési Közlöny, 1896. évi 44. sz. 442—444. p. A közlemény elmondja az engedélyezés hosszadalmas történetét, a tervezésben közreműködők neveivel, és részletesen ismerteti a vasút építését, berendezéseit, a járműveket, állomásokat, áramellátást stb. Említi, hogy 10 db motor nélküli kocsi beszerzését is tervezik. Szól az 1895: XII. te. ről, amelyet a földalatti vasút állami kedvezményeiről alkottak. Közli az építkezés költségét. 360