A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: Kenessey Albert, a magyar hajózási szakirodalom első jelentős művelője 343

1852 tavaszán már ismét hajóra léphet. A Balatoni Gőzhajózási Társaság szolgálatába áll és a „Kisfaludy" gőzös kapitányává nevezik ki. Itt nem sokáig marad. Úgy látja, hogy a balatoni hajózás nem nagy jövőt ígér, s átmegy 1853-ban az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társasághoz kormányosnak. Egy év múlva másod-, s ismét egy évre rá első kapitánnyá lép elő, s ilyen minőségben dolgozik 1867 júliusáig. Közben megnősül, 1857. október 15-én veszi feleségül Perlaky Idát, akitől két fia és két leánya születik. Irodalmi munkásságának is ez az időszak egyik jelentős korszaka. A Győri Közlöny-ben jelenik meg „A győr-gönyői Kis Duna" (1860. évi 99. sz.) és „Duna-kikötőnk érdemében" (1860. évi 102. sz.) c. két tanulmánya. A Szépirodalmi Figyelő közli „A Maelörömbe sodratás" c. írását (1860). Több cikkét közli a Vasárnapi Újság: „A fiumei hajózati és kereskedelmi növelde" (1861. évi 19. sz. 224. p.); „Erichsen Péter — DGT. igazgató" (1861. évi 23. sz. 265. p.); „Miért fognak most kevesebb halat?" (1862. évi 35. sz. 415. p.). Ez a környezetvédelmi cikk a parti vizek elszennyeződését okolja a halpusztulásért. „Conte Domini Vincze, a fiumei tengerésziskola igazgatója." (1862. évi 22. sz. 253. p.) „A ,Derű' nevű első magyar gőzgép története" (1863. 3. sz. 25. p.) alcíme: „Egyszersmind életkép a magyar iparvilágból." A cikk ismerteti a Nagy-testvérek életét, a kis mozdony modell elkészítésének nehézségeit, a gép adatait, méretarányát, s a Nemzeti Múzeumnak ajánlja megvásárlását 1200 pft.-ért. Ugyancsak a Vasárnapi Újságban jelent meg „A csavar gőzösökről" c. tanulmánya (1863. 33. sz. 294. p. és 34. sz. 301. p.), amelyben rövid műszaki ismertetést ad, kialakulásuk történetét vázolja, szakirodalmat ad, ismerteti az „Archimedes" nevű hajót, s közli, hogy nálunk 1854-ben épült az első csavargőzös. A Politikai Újdonságok-ban jelenik meg „Egy pillantás az Aldunára" (1861) c. cikke. A Magyar Sajtó közli „A fiumei hajózási és kereskedelmi mívelődésröl" (1861) és „A magyar kereskedelmi műszótár bírálata" (1864) c. cikkeit. Ekkor már dolgozik a „Hajózási műszótár" összeállításán, amely aztán 1865-ben jelenik meg: Kenessey Albert: Német—magyar és magyar—német hajózási műszótár. Pest, 1865. Heckenast Gusztáv ny. 4+150 p. „Hajózási nyelvünk, mely idegen kifejezésekkel ... azelőtt is eléggé kevert volt, a gőzhajózás s az ez által föltételezett újabb hajókezelési módok és eszközök elterjedésével ... újabb idegen szókkal telik el. Hogy kikerülhessük, ahol lehet, az idegen szók használatát; s feledésbe ne menjenek a nép ajkán még élő ... eredeti ép kifejezéseink; s hogy egyszersmind meg legyen kísértve hajózási nyelvünket az egyéb ismeretágakban többé kevésbé meglevő tisztább magyarság színvonalához emelni, ez volna czélja e munkának." — írja művének előszavában. A Magyar Ember Könyvtára sorozatban jelent meg fordítása „Gyöngyhalászat Ceylon szigetén" c. alatt (1862) — Az Ungarische Nachrichten c. lapban „Die Entstehungsgeschichte der I. k. k. priv. Donau Dampfschiffahrts Gesellschaft" c. történeti tanulmánya (1865). A Hon-ban pedig „Észrevételek Xántus János e czímű iratára: „A magyarországi gőzhajózás érdekében" (1865) c. vitairata. — A Magyarország Anyagi Érdekei c. lap 1866-ban közölte „A Felső Tiszáról hajózási szempontból" c. írását, továbbá „A hajózás mint vállalat" és „Hajózási érdekeink" c. két közgazdasági tanulmányát. A Magyar Világ xxx jelzésű aláírásával közli „A találmányok méltatása" és „A vízszabályozás és a haltenyésztés" c. cikkeit 1866-ban. A Politikai Hetilap „A hajózásig törvényekről" c. értekezését teszi közzé ugyanebben az évben. Míg a Vasárnapi Újság három tanulmányát is közli: „A tengerészeti ismeretek újabb haladási mozzanatairól", „Vásáros-Namény" és „Az Ó-budai hajógyár 1866-ban" 346