A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

A BKVT az első két üzemévét nyereséggel zárta,

37 a részvényeseknek 5% osztalékot fizettek. A sikeren felbuzdulva újabb vonalak építését tervezték. A Szép Ilonától a zugligeti vonalból elágazó, a Lipótmezőre vezető vonal és a budai hídfőtől a Dunaparton a Rudas fürdő mellett Promontorig, majd Tétényig építendő lóvasút tervével már 1868-ban foglalkoztak. Majd az építendő új Duna-hídon fektetendő lóvasúti pálya ötletével jelentkeztek, igen korán — 1871-ben. Amikor a sajtóból értesültek a leendő Margit-híd tervéről, azonnal beadvánnyal fordultak a közlekedési miniszterhez és Buda főváros tanácsához, hogy a híd végleges tervénél vegyék figyelembe ajánlatukat lóvasút létesítésére a hídon.

38 Amikor a Margit-hídi lóvasút ötlete megfogalmazódott, a társaság még nem sejtette, hogy éppen az ezzel kapcsolatos konkurenciaharc fog a részvénytársaság megszűnéséhez vezetni. A BKVT-nek nem sikerült hálózatbővítési terveit valóra váltania. A kezdeti eredmények okozta üzleti derűlátást a következő évek pénzügyi eredményei nem igazolták, a kiadások a bevételnél nagyobb arányban nőttek, s hosszú évekig egyáltalán nem tudtak a részvényeseknek osztalékot fizetni (1874-ben pl. az „üzleti nyereség" mindössze 1789 frt 91 krajcár volt). A BKVT részvények árfolyama egyre csökkent, a 200 frt-tal befizetett részvények 1871-ben 110, 1876-ban már csak 30-^0 frt-tal álltak a tőzsdén. Nagy pénzügyi megterhelést jelentettek a társaságnak a Buda fővárossal és Óbuda mezővárossal kötött szerződésekben vállalt területhasználati díjak is. A társaság alaptőkéjét még 1869-ben felemelték 400 000-ről 550 000 forintra, 750 db új 200 frt-os részvény kibocsátásával. Az új részvényeket az ekkor bevezetni tervezett gőzüzemű közlekedés költségfedezetére szánták. (Az alaptőkét a promontori vonal építési költségeinek biztosítására is emelni kívánták, összesen 900 000 forintra.) Az alaptőke felemelésekor ennek megfelelően módosították az alapszabályt is. A 2750 db 200 frt-os részvényt a következők szerint tervezték törleszteni :

39 a törlesztés ideje 1871—1907.; a törlesztési hányad az első tíz évben 3547,— frt, ezután az arány tíz évenként 3:4:5:6 arányban nő, úgyhogy az utolsó nyolc évben a törlesztés összege 7092,— frt. 2429 db részvényt a törlesztési tőkéből, 321 db-ot pedig sorsolás útján kívántak visszafizetni. Ténylegesen összesen 2440 részvényt bocsátottak ki, vagyis a II. kibocsátású részvényekből 440 került aláírásra. A társaság kérésére a fennmaradó 310 részvénnyel 1876-ban az alaptőkét 488 000 forintra leszállították. Az alaptőke leszállítást a BKVT 1876. januári rendkívüli közgyűlésének határozata alapján kérték. Ez a közgyűlés az alapszabály módosítását is tárgyalta. A módosított alapszabály szerint a vállalat tárgya: lóvonatú vasúti vonalak forgalmának fenntartása, valamint ilyen vonalak esetleges építése és üzletbe vétele. A részvénytársaság igazgatósága legalább négy és legfeljebb hét tagú, a cégjegyzéshez két igazgatósági tag aláírása szükséges. Az alapszabály módosítását bevezették a kereskedelmi cégek jegyzékébe.

40 Bevételének növelése érdekében a BKVT 1872-ben felemelte a viteldíjakat. Ennek egyik indoka a Pénzügyminisztérium által „jegybélyeg" címen kivetett rendkívüli adó volt, ami a kiadásokat nagy mértékben megnövelte. Az óbudai vonalon a köz37 A BKVT első közgyűlésének jegyzőkönyve, kelt 1869. III. 16. A BKVT 717/1871. nov. 20-i levele a közmunka és közlekedési miniszterhez; a BKVT 1874. évi zárószámadása és jelentése. 38 L. 725/1871. dec. 8-án és 728/1871. dec. 12-én kelt beadványai a BKVT-nek. 39 A törlesztési tervet a közmunka és közlekedési miniszter 1872. febr. 27-én 3000. sz. levelével hagyta jóvá. 40 Az 1876. jún. 24-én 80548 sz. végzés alapján. Az rt. igazgatóságának tagjai ekkor: Andorffy Károly, Dr. Országh Sándor, Rechnitz Henrik, Fronmann Elek és Lates Jakab. Utóbbi töltötte be 1872. jún. 15-től a vezénylő igazgató tisztét. BFLT iratok XI. 1510/a sz. Ügyvezetőség. 338