A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

h) az osztalék meghatározása, i) új választmány választása, melynek azonban a 23. § értelmében csak 3 év múlva lehet helye, k) a vaspályák bérbeadása vagy eladása iránti határozat, l) a társaság felosztása iránti határozat l. 51. §." Az 51. § szabályozta, hogy hány részvényesnek kell jelen lennie a közgyűlésen a feloszlási határozathoz, s hogy az csak a Buda fővárossal kötött szerződés szerint történhetik. Az alapszabály következő, V. fejezete a pénzügyi gazdálkodással, az ahhoz szükséges eljárásokkal, adminisztrációval foglalkozott. Itt határozták meg a tiszta jövedelem felosztásának arányát is: „10°/

o-kot a 33. § értelmében a választmány kap; 5% részletilletékül a hivatalnokok kapják

12 — mely összeg a választmány határozata szerint osztátik el; 5°/

0 a tartalékalaphoz csatoltatik; és a még fennmaradó 80% mint osztalék a kibocsátott részvények közt egyenlően felosztatik." A VI. fejezet a részvények és elsőbbségi kötvények törlesztésével, és a társaság tartamával, illetve feloszlásával volt kapcsolatos. Az utóbbira vonatkozó 51. § tartalmát már ismertettük, az rt. tartamával kapcsolatos 50. § pedig lényegében megismételte a már ugyancsak idézett 5. §-t. A részvények törlesztésével kapcsolatos pontok megegyeztek a részvénytársaságok szokásos gyakorlatával; vagyis törlesztési alapot kellett képezni, a törlesztendő részvényeket évenkénti nyilvános sorsoláson kellett kihúzni. Végezetül a VII. fejezet a társaság vitás ügyeivel kapcsolatos döntésre jogosult választott bíróság, a gazdálkodás átvizsgálására jogosult „számbíráló bizottság" és a kormány felügyeleti jogáról határozott. A kormány ezt a jogát időről időre kiküldendő királyi biztos által gyakorolta, aki részt vehetett a közgyűlésen, illetve a választmányi üléseken is. A Budai Közúti Vaspálya Társaságot a kir. Váltó törvényszék 1868. évben kelt végzései alapján beiktatták a kereskedelmi társaságok közé. A cégjegyzési címpéldányban szerepelt az rt. német neve is: „Ofner Strassenbahn Gesellschaft". A címpéldányban felsorolták a választmány tagjait (csak tíz név szerepel, hiányzik Ganz Á. és Tschögl I.), megnevezik a társaság „vezénylő igazgatóját": Rechnitz Henrik.

13, A BKVT igazgatóságának irodája Budán, Víziváros 60. sz. alatt, az ún. Massionféle ház első emeletén a 7. sz. alatt volt. Az épület előtt volt később a két budai lóvasúti vonal közös végállomása is. A budai Lánchíd fő—Duna-part—Élelemtár tér (később Pálífy, ma Bem tér)— Zsigmond u. (Frankéi Leó u.)—Lajos u. vonalvezetésű egyvágányú, kitérőkkel építendő óbudai vonal építési engedélyét Buda város Szépítő Bizottságának jelentése alapján a tanács 1867. szeptember 13-i ülésének 9654. sz. határozatával adták meg a BKVT számára. Az engedélyért 30 osztrák értékű forint illetéket kellett fizetni. Az építési engedély a benyújtott tervekhez képest csak néhány kisebb módosítást kívánt, — például azt, hogy a kitérők a fővonal melyik oldalán helyezkedjenek el, hogy a Bomba térnél (Batthiany tér) az eredeti elgondolástól eltérően a vonalat a Dunához közelebb kell építeni. A tényleges építkezés 1867. szeptember 19-én kezdő12 Az első teljes üzletév után ilyen címen a következő összegeket fizették ki: főpénztárnok, felügyelő, lovászmester, főmérnök 200—200,— frt, irodafőnök 125,— frt, állomásnfőnök, főellenőr, lovászmester segéd 50—50,— frt, üzleti pénztárnok 40,— frt. L. „A társulati hivatalnokok 1869-iki évi részeltetésének jegyzéke" BFLT BKVT iratok, XI. 1510/d sz. Személyzet- és bérügy. 13 L. A Pesti Váltó Törvényszék 58634/1868. sz. végzése; a BKVT Cégjegyzési címpéldánya, kivonat a Váltó Törvényszék 1868. dec. 3-i üléséből. BFLT BKVT iratok XI. 1510/a. sz. Ügy vezetőség; Ganz Ábrahám 1867. december 15-én meghalt. 320