A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279
iránt megkezdett tárgyalások eredményre vezetnek, a bruck—győri vonal építése is azonnal meg fog kezdődni." 8 * 1852. január: „A sokszor emlegetett becs—győri vasút létrehozásához jövő évre jelenleg meglehetős alapú remények vannak. Mondják, hogy már részletes építési terv van kidolgozva, melynek valósítása, minthogy az ilyen költségek nem igen tetemesek, alig fog akadályra találni." 85 „A becs—bruck—győri vasútnak, ha létre jöhetne, nagyszerű jövőt jósolnak. Múlt évben ugyanis, márciustól december 22-ig Győrbe ... 5,064,202 pos. mérő gabona érkezett ... A győri vaspályának egy másik nevezetes jövedelemforrása az itteni sertéskereskedés lenne. Gőzösök által ugyanis a múlt évben 60,640 db sertés vontattatott ide, lábon pedig 20,000 db hajtatott keresztül. A szarvasmarhakereskedés jelentéktelenebb ugyan, de a szarvasmarha is több ezer db hajtatott évenként innen Bécsbe. A mi egyéb áruk szállítását illeti, ezekből Győrben 20,640 mázsa teher fordult meg, melynek legalább háromnegyed része bizonyosan a vasútra jutott volna. S hogy az itteni személyszállítás is nevezetes rovatot képezne, nem szenved kétséget, miután ily nagy kereskedési összeköttetés gyakor utazásokat teszen szükségessé." 86 1852. február: „A becs—gloggniczi vasúttársaság január 31-én tartá közgyűlését, melyben a társulat belügyeit illető fontos tárgyalásokon kívül, az igazgatóság részéről tett azon indítvány került szőnyegre, miszerint a m. kormánytól eszközöltetnék ki engedelem a vasutak továbbépítésére Győrig. A hosszabb vitatkozásnak az lett a vége, hogy az indítvány megbukott, s e szárnyvonal kiépítésére a kormányt határozták felkérni. Ugyanakkor olvastatott fel a pénz és kereskedelmi miniszter úrnak egy felszólítása, melyben a társulat igazgatóságához kérdést intéz, hogy kivel léphet a kormány alkudozásba, ha a vasutat a társaságtól megváltani akarná? Minthogy ez esetre a gyűlés nem volt elkészülve, a válasz máskorra halasztatott." 81 „A győr—brucki vasút ügye még nincs eldöntve, pedig a győriek reménysége e kérdés szerencsés megoldásához van kötve. E város megindult virágzása ... vasút nélkül okvetlenül hanyatlani fog, mert a gabonakereskedők ... a győr—mosony—bécsi szállítás bizonytalansága miatt a versenyt a túlparti (t. i. Pest—Pozsony—Bécs) vaspálya-szállításokkal ki nem állhatnak."^ 1853 május: „Győrött újra feléledt a remény, hogy a becs—brucki vasút odáig fog folytattatni. E remény onnan ered, mert Sina b. azon teleknek, mely már régóta indóháznak van szánva, s tavai eladó volt — áruba bocsátását megszüntetné." 89 1853. július: „A közlekedés könnyítése s javítása érdekében tett eddigi intézkedések közt talán még a legcélszerűbb és jövedelmezőbb lesz a tervbe vett bruck—győri vaspálya ... E vonal mindenütt népes helyeket érintend: Magyaróvári, Mosont, Győrt, a szentmiklósi gyártelepet." 90 A már ismét Bécs—Győri Vasútnak nevezett társaság új részvényeit 1854. január 16-án lehetett a bécsi pályaudvaron átvenni. 91 De 1855 karácsonyán végül is nem a Bécs—Győri Vasúttársaság adta át a forgalomnak e vonalat, mert azt az 1855. január 1-én az északi és délkeleti államvasutak eladásából létrejött Osztrák Államvasút Társaság megvette. „A becs—győri vaspálya társulat febr. 14. tartott XVII-ik rendes közgyűlésében a részvényesekkel tudatott, hogy a múlt év november 16-án elha84 Ua. 1851. 3. évf. 8. sz. febr. 23. 187. has. 85 Ua. 1852. 4. évf. 2. sz. jan. 11. 48. has. 86 Ua. 1852. 4. évf. jan. 25. 97—98. has. 87 Ua. 1852. 4. évf. febr. 8. 146. has. 88 Ua. 1852. 4. évf. 8. sz. febr. 22. 194. has. 89 Ua. 1853. 5. évf. 18. sz, máj. 1. 217. has. 90 Ua. 1853. 5. évf. 30. sz. júl. 24. 361. p. 9i Ua. 1854. 6. évf. 1. sz. jan. 5. 11. p. 297
