A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279
nai vidéken megkönnyíttetnék, egyszersmind pedig a mohács—pécsi leendő vasútnak a kanizsaival, s a majdan elkészítendő fiumei vagy triesztivel leendő összeköttetés által, minden termesztvényeknek a tengerre nyittatna egyenes piac." 11 Felvetődött az Alföldön egy lóvasúti vonal építésének terve is: „Hír szerint Békés városa s az építés alatt levő debreceni vaspálya közt egy lóvonatú vasút fog építtetni." 12 A reformkori politikusok és az egész magyar közvélemény különösen nagy jelentőséget tulajdonított a fiumei vasúti összeköttetés létrehozásának. A Gazdasági Lapok támogatta a steinbruck—sziszek—károlyvárosi vonal kiépítésének tervét — természetesen fiumei végponttal megtoldva —, amely az állam 1851. évi vasútépítési tervei között szerepelt. 73 Elsősorban a bánáti gabona tengerre kijuttatása mellett emelt szót. „A Sziszektől Károlyvároson át Fiúméig tervezett vaspálya a státus vagyontőkéjét tetemesen növelné ... Szerfölött nevezetes körülmény, ... hogy ezen vonal által azon 8—9 millió forint, amely mostan évenként Odesszába szivárog, honnan közel 2 millió pos. mérő gabna hozatik az adriai kikötőbe ... a birodalomban maradna." 1 * Hír egy deputáció bécsi útjáról: „A horvátországi vasutak ügyével megbízott küldöttségnek a kereskedelmi minister úr, mint mondják, igen kedvezőleg nyilatkozott, s megígéré, miszerint a Horvátország számára tervezett (Károlyvár, Sziszek, Zágráb, Steinbruck közti) vaspályák építése mielőbb meg fog kezdetni." 15 Egy megvalósulatlan terv: „A kormány hallomás szerint egy mozdonyvasút építését Adelsbergből (ma: Postojna) Fiúméba helybenhagyta, s így a Károlyvárosból a tengerparthoz építeni szándékolt lóerejü vasút alkalmasint elmarad." 16 Bár a Gazdasági Lapok később már nem foglalkozott a fiumei vasút ügyével, az OMGE mindkét vasúti emlékirata célul tűzte ki a fiumei összeköttetés megteremtését. Lónyay Menyhért az Egyesület Közgazdasági szakosztályának elnökeként a vasúti hálózat súlyos hibájaként rója a fel, hogy „hazánk fő termelő vidéke és a főváros még mindig nélkülözi a legközelebbi tengerparti kikötővel, Fiumével való kapcsolatot." 11 Fiume elérését tűzte ki célul az Alföld-Fiumei Vasút is. E társaság először csak alföldi vonalak építését tervezte (Nagyvárad—Békécsaba—Szeged—Szabadka— Duna), majd 1864-ben engedélyt nyert a Dunától Eszékig és Fiúméig az előmunkálatokra. Az OMGE igazgatói választmánya 1865-ben kétszer foglalkozott e vasútvonal ügyével. Február 27-én a Békés megyei Gazdasági Egyesület beadványát tárgyalták, amikor is e vidéki testvéregyesület e vasút kamatgarancia melletti építéséhez kérte az egyesület támogatását, 78 július 3-án pedig e vasút „érdekeltjei" fordultak támogatásért az egyesülethez. Az OMGE állásfoglalása: „... az orsz. magyar gazdasági Egyesületnek már több ízben volt alkalma az alföld—fiumei vasútterv iránt helyeslőleg nyilatkozni, annak fontosságát beismerve, kiépítését mindannyiszor óhajtani és pártolni, ahányszor erre hatáskörének korlátai közt alkalma nyílt ... mert egy Nagyváradtól hazánk legáldottabb gabonatermő vidékén, a legközelebbi tengerparthoz, Fiúméig vezetendő vasút országos fontosságát nem csak elismeri az orsz. gazd. Egye71 Ua. 1853. 5. évf. 2. sz. jan. 9. 24. p. A szeged—szabadkai összeköttetés 1869-ben, a Szabadka— bajai 1885-ben valósult meg. 72 Gazdasági Lapok 1853. 5. évf. 50. sz. dec. 11. 604. p. 73 Ua. 1851. 3. évf. 4. sz. jan. 26. 92—93. has. 74 Ua. 1852. 4. évf. 1. sz. jan. 4. 24—25. has. 7? Gazdasági Lapok 1852. 4. évf. 15. sz. ápr. 11. 360—361. has. Az állam 1851. tervében felvett horvátországi vonalakat a Déli Vasút építette ki: Sziszek—országhatár: 1862, Zágrád—Károlyváros: 1865. 76 Gazdasági Lapok 1852. 4. évf. 48. sz. nov. 28. 1146. has. 77 Ua. 1865. 17. évf. 3. sz. jan. 21. 70. p. A fiumei összeköttetést 1873. október 23-án létesítette a MÁV. 78 Gazdasági Lapok 1865. 17. évf. 10. sz. mára 8. 117—118. p. 295
