A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279
Budán kelt legf. határozata által a Szolnoktól Püspökladányon át Debrecenbe vezető vasút tervét helybenhagyni, a munka haladék nélküli megkezdését megparancsolni, s egyszersmind a Nagy-Váradról Püspök-Ladányba, és Szegedről Temesvárig építendő vasutak terveinek mielőbbi fölterjesztését megrendelni legkegyelmesebben méltóztatott:*** Beszámoló az 1852. évi munkálatokról: „Délkeleti vonal ... további folytatásában a Ceglédtől Szegedig az alapmunkálatok, csekély javítások kivételével bevégeztetvén, a földfeletti munkák legközelebb elkezdhetnek; s az anyagszállítások és egyéb építési szerződések iránt megtörtént előintézkedések után remélhető, hogy e vonal J853-ban a közforgalomnak megfog nyittatni. A pálya további kiépítésének terve Szegedtől Temesvárig a cs. kir. kereskedelmi miniszterhez már felterjesztetett. E fővonal másik ága Szolnoktól Debrecenig terjed, és ennek terve elvileg ő cs. kir. apostoli Felsége legmagasabb jóváhagyását már kinyerte. A Püspök-Ladánytól Nagy-Váradig vonal terve már szintén ki van ugyan dolgozva, de az illető költségvetési pontra nézve még néhány igazítások szükségesek. A pálya folytatása Nagy-Váradtól a Körös völgyén Kolozsvár felé, az előmunkálatok megkezdésére területi vizsgálatok rendeltettek el, sőt részben már meg is kezdettek." 61 „Hír szerint a félegyháza—szegedi vaspályán a munkák már annyira előre haladtak, hogy a cegléd—szegedi pályának november 15ére határozott megnyitását semmi sem gátolja. A pest—szegedi pálya megnyitásával... az utazás Szegedtől Pestre 6 óra lefolyása alatt kényelmesen végbe mehet. A vasúti munkálatok ily gyors haladása mellett a Bánság, mindenekelőtt Temesvár városa lakosai remélhetik, hogy 1855 tavaszától kezdve 8 és fél óra alatt vasúton Pestre rándulhatnak." 6 * A félegyháza—szegedi vonal megnyitása 1854. március 4-én volt. Temesvárra 1857. november 15-ére ért a vasútvonal, amelyet már nem a délkeleti államvasút, hanem az államvasúti vonalak eladásából keletkezett egyik vasúttársaság, az Osztrák Államvasút Társaság épített ki. „A m. kormány és az államvasúttársaság igazgatósága közt tárgyalások kezdettek meg, miknek célja volna az államot azon kötelezettség alól felmenteni, hogy t. i. a Szeged és Temesvár közötti vasútvonalakat kiépítse, e vasútvonalat az államvasúttársaság maga szándékozik kiépíteni. Az állam az átruházás folytán a társaságnak mintsem fizetne, hanem a társaság kiadásai az állam részére a még fizetendő hátralékokba tudatnék be." 69 A temesvári kereskedelmi és iparkamara az 1852. évi jelentésében „... a közlekedési eszközök rosszaságát kiemelve, egyik legsürgetőbb teendőül hozza fel ... a szeged— temesvári vasút kiépítését kelet felé a bisztriai és hátszegi völgyön Erdélybe, észak felé Aradon és Nagy-Váradon át Debrecenbe, és délfelé Verseczen át Báziásig." 10 Szegedró'1 más irányba is terveztek vasutat. „Szegedtől Horgoson, Szabadkán, Almáson, Bikityán keresztül Bajáig vonandó vasút kifizettetné magát, mert az e részben még 1846-ban kidolgozott választmányi munkálat nyomán, az akkori legcsekélyebben vett forgalmi adatokból is kederült, hogy az építendő vasút még akkor is, ha 2 millióba került volna, biztos 5 percent kamatot fogott volna hozni. Ebből s azon körülményből, hogy az itteni vasút építése — a vidék rónasága, a földnek ingyeni átengedése, s a munkálat hozzájárulásánál fogva —jóval kevesebbe kerülne, mint az érdeklett munkálatokról föltételeznék ... A közérdeket tekinve nagyon kívánatos e vonalat egészen kiépíteni, miután az által az erdélyi fa- és sószállításnak, az egész tisza—du« Ua. 1852. 4. évf. 28. sz. júl. 11. 666. has. 67 Ua. 1852. 4. évf 45. sz. nov. 7. 1070. has. 68 Ua. 1853. 5. évf. 44. sz. okt. 30. 525. p. 69 Ua. 1855. 7. évf. 51. sz. dec. 20. 611. p. 70 Ua. 1853. 5. évf. 7. sz. febr. 13. 85. p. 294
